A 2022 nyári szatymazi az Őszibarack-fesztivál kapcsán nyílt meg hazánk első és eddig egyetlen otthonka kiállítása. Az egyik hazai szórakoztató TV műsorban a helyi hölgycsapat tagjai otthonka divatbemutatót tartottak, a kifutón nagy sikerrel láthatták a nézők az egyedi háziruhában pompázó szatymazi manökeneket, akik a Szeged környéki, homokháti településekről gyűjtött nejlon- és egyéb anyagú otthonkákat keltették életre. A műsorszám házigazda vezetője tett javaslatot arra, hogy ez a ruhadarab is kapjon helyet a hungarikumok gyűjteményében. Kutasi Csaba
A Magyarországon otthonka megnevezésű és egyszerű kivitelű – a kötényt felváltó – háziruha határainkon túl is elterjedt a korabeli szocialista államokban, ugyanakkor egyes nyugati államokban (pl. NSZK, Portugália) is. Az előkötővel szemben a test nagyobb részét fedte, a nagyméretű zsebekbe sok minden belefért. A szintetikus (pl. poliamid, poliészter) szálasanyagokból készült termékek könnyű moshatóságukkal, gyors simán-száradó képességükkel (nem igényeltek vasalást) fokozták a praktikusságot.
Az elöl gombos, ujjatlan, nagyjából térdig érő, egyenes vonalú, zsákszerű szabású „szaladgálati asszonyruha” elterjedtebb változata a nyomottmintás Nylprintből* készült. (A nejlon (Nylon), mint poliamid 6,6 volt az első szintetikusszál, amelyet 1935-ben állítottak elő. Esetünkben az 1938-ban kifejlesztett poliamid 6 (Perlon) szálról van szó. Így a poliamid a gyűjtőnév, ennek egyik változata a Nylon, többek között másik a Perlon. A köznyelvben szinte minden műanyagra elterjedt a nejlon megnevezés (pl. a nejlonfólia sem poliamidból készül, hanem polietilénből). Egyébként a Nylprint fantázianév is eszerint jöhetett létre.) A hétköznapi viseletre szánt kisvirágos minták mellett az ünnepi változatot modernebb motívumok jellemezték. Állítólag kislányoknak is készültek otthonkák.
Nálunk több korabeli textilvállalat (többek között a Habselyem Kötöttárugyár) is foglalkozott ilyen alapanyagok és termékek előállításával, azonban ezek az üzemek csak egyszínű anyagokat voltak képesek előállítani, sokszínű mintás kelméket nem. Hazai viszonylatban ezért a meghatározó volumenű mintás otthonkaanyagok gyártása az 1963-ban megalakult Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat óbudai és kelenföldi gyáraihoz (amelyek a nagyvállalattá alakulás előtt önálló üzemekként már javában működtek) fűződik.
Szálasanyaggyártás
A nyergesújfalúi Magyar Viscosagyár elődjét – a Magyar Viscosa Rt.-t – 1941-ben alapították, amely több mint két évtizedig „viszkózműselymet” és ilyen anyagú celofánt és szivacsot gyártott. 1965-ben kezdődött a poliamid-6 (perlon-típusú) alapú szintetikus szálgyártás (Danulon, ill. Danamid márkanévvel). Ennek multifilament [többágú (a Nylprint esetében 10 ágú) végtelenszálból álló] változata képezte a lánchurkolt kelme alapanyagát. [Később Nyergesújfalun, a poliakril-nitrillel is bővült, valamennyi szintetikusszál gyártása abbamaradt, 1995-ben a privatizáció során az üzemet a külföldi Zoltek cég vásárolta meg, amelynek alapvető profilja a szénszálgyártás (műszaki célokra).]
Kelmegyártás
Az óbudai – 1784-ben alapított – Goldberger Textilnyomógyár (amely 1963-tól a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat egyik kikészítőüzeme volt) egy ideig külső hazai lánchurkoló üzemekből szerezte be a nyerskelmét, majd a szintén a nagyvállalthoz tartozó Kelenföldi Textilgyárban 1970 körül létesített Kötő-hurkoló üzemrészleg állította elő, így záródott a vertikum.
A 90- ill. 145 cm-es kész-szélességű, 80 g/m2-es lánchurkolt Nylprint szerkezetileg ún. sarmőz kelme, felépítését az alábbi nyomottmintás -saját készítésű – nagyított felvételek mutatják:
Kelmekikészítés
A nyerskelmét az óbudai Goldberger Textilnyomógyárban előszőr mosták és esetleg fehérítették, majd forró levegős hőrögzítőgépen előfixálták.
A mintázást savasszínezékekből ill. pigmentekből képzett nyomópépekkel végezték, eleinte hengernyomógépeken, később rotációs filmnyomógépeken.
A hengernyomás lényege, hogy az egyes színekhez tartozó mintaelemeket külön-külön vésett nyomóhengerekkel vitték fel a kelmére, a forgó nyomószerszámok vésetlen felületeiről a nekipréselt acélkés választotta le a pépfelesleget. Ezzel a technikával csak a 90 cm széles Nylprintet tudták mintázni.
A 145 cm széles kelme nyomása rotációs filmnyomógépekkel történt. A nyomószerszámok vékonyfalú, lyuggatott palástú nikkelcsövek, amelyek a minta helyén áteresztők, a többi felületnél saválló lakréteg tömíti el a palást pórusait. Így a forgó hengeres sablon belsejébe adagolt nyomópépet – a szintén belül elhelyezett terhelt – kés nyomja át az alatta haladó kelmére a leendő mintafelületnél.
A nyomószínezékek színtartóságot biztosító rögzítése gőzöléssel ill. hőkezeléssel történt. A technológia kötegmosással, majd szélességre feszített szárítással-hőrögzítéssel fejeződött be.
Konfekcionálás
A kikészített kész méteráruból ruhagyárak, szövetkezeti varrodák készítettek konfekcionált terméket. Terítés, szabás, összeállítóvarrás és egyéb műveletek elvégzésével létrejött a kedvelt otthonka.
Kiegészítő megjegyzések
A hazai textilpari nagyüzemek rendszerváltást követő, végleges termelésleállása után a budapesti Golden Sun Kft. – mint lánchurkoló vállalkozás – gyártotta a Nylprintnek megfelelő kelmét. Ennek savasszínezékkel, rotációs filmnyomógépen történő nyomása és kikészítése az óbudai -1908-ban alapított -, majd a szintén a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat gyáregységeként működő Textilfestőgyár utódvállalkozásában, az Első Magyar Textilfestő Kft-ben folyt 1996 őszéig (e sorok írója 28 évig itt tevékenykedett különböző beosztásokban az üzem leállásig). A konfekcionálást ismeretlen vállalkozások végezték.
__________________
* A nejlon (Nylon), mint poliamid 6,6 volt az első szintetikusszál, amelyet 1935-ben állítottak elő. Esetünkben az 1938-ban kifejlesztett poliamid 6 (Perlon) szálról van szó. Így a poliamid a gyűjtőnév, ennek egyik változata a Nylon, többek között másik a Perlon. A köznyelvben szinte minden műanyagra elterjedt a nejlon megnevezés (pl. a nejlonfólia sem poliamidból készül, hanem polietilénből). Egyébként a Nylprint fantázianév is eszerint jöhetett létre.
Megjegyzés:
Az illusztrációk – a fekete-fehér fotó kivételével – általános szemléltetést képeznek, nem azonosíthatók a felsorolt gyártói helyszínekkel.
Források:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Otthonka
- https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/07/04/otthonka-szatymaz-kiallitas/
- Dr. Geszler Ödön: A 200 éves Budaprint PNYV Goldberger Textilművek története (1784-1984), Budapest, 1984.
- Kutasi Csaba: Textilipar Óbudán, Óbudai Anziksz, 2016/2017 téli szám
