Mészáros Éva évekig munkatársam volt a Magyar Divat Intézetben, ahonnan 1988-ban ment nyugdíjba. De a kapcsolatunk nem szakadt meg, utána is visszajárt tanítani, bekapcsolódott különböző munkákba. Nagytudású, tiszteletreméltó, szerethető embert ismertem meg benne.
Megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, az ezzel kapcsolatos cikk olvasható az alábbi galériában, a csatolt 1993-as Magyar Nemzet cikkben.
A gyászjelentés elolvasása után elővettem, átlapoztam az MMA által 2020-ban kiadott Mészáros Éva textilművész c. könyvet, jó volt újra látni az alkotásait, olvasni róla. Utoljára a Nemzeti Múzeumban Dózsa F Katalin megemlékezésén találkoztunk.
Tegnap Bajczár Évával emlegettük az MDI „nagy tervezőgenerációját, akikkel együtt dolgoztunk (Bruckner Anna, Erhardt Magda, Gyulai Irén, Lendvay Ilona, Ökrös Zsuzsa, Lengyel Zsuzsa, Vámos Magdi, Balogh Rozi, Vörös Irén, Gembár Olga, dr. Vityi Istvánné), próbáltuk számba venni, kik lehetnek még közöttünk.
dr. Csaba Anna-Mária
(MTI) A július 13-án elhunyt művész folyamatosan részt vett a divattervezők utánpótlás-nevelésében, egész életében azért küzdött, hogy a magyar népművészet ne vesszen el, és az emberek természetesnek tartsák, hogy a népi örökség emlékét a ruházatunkon is lehet viselni – olvasható az MMA közleményében.
Mészáros Éva 1932. március 18-án született Gátéron. Nagyszülei ruhaszalonjában Csongrádon tanulta a ruhakészítés alapjait. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, az Angolkisasszonyoknál kezdte, majd Csongrádon fejezte be a Szent Imre Gimnáziumban, ahol Benyovszky István festőművész az akvarellfestés technikájára tanította, mivel festőművésznek készült.
A Képzőművészeti Főiskoláról anyagi okok miatt lemondott, és inkább az Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol Borsos Miklós szobrászművész mellett rajzolni és mintázni tanult. Főiskolai éveiben ismerte meg későbbi férjét, Harb József festőt, restaurátort, aki egész életében támogatta munkájában.
1955-1957 között a Fővárosi Mértékutáni Szabóságnál dolgozott, és a munka mellett nem jutott ideje a képzőművészetre, de technikai tudása és szemlélete áthatotta művészi divatrajzait, textilmunkáit.
1957-ben átkerült a Ruhaipari Tervező Vállalathoz, ahol harminckét évet töltött el. Nádor Vera vezetésével a korszak olyan kiemelkedő tervezőivel dolgozhatott együtt, mint Bruckner Anna, Erhardt Magda, Gyulai Irén, Lendvay Ilona vagy Russai Magda.
A gyerek-, majd a férfiruházat mellett foglalkozott női ruhatervezéssel is, 1960-1972-ig a Soproni Ruhagyár instruktora, 1982-1986 között a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat művészeti vezetője, 1989-1991 között a Pécsi Bőrgyár művészeti vezetője volt. A később Magyar Divat Intézetben végzett munka mellett rendszeresen készített sikeres terveket, amelyeket a Művészeti Alapon keresztül magyar és külföldi cégek vásároltak meg.
1961-től 1972-ig tanított a későbbi Könnyűipari Műszaki Főiskolán, 1980-1989 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán, és alapító tanára volt 1986-ban a Divattervező Szabadiskola néven indult első magyar divatiskolának. 1992-2002 között tanított a Magyar Divat Intézet menedzserképző szakon. 1961-től 1974-ig a Magyar Divat Intézet kiadványa, a havonta megjelenő Pesti Divat képszerkesztője volt. Számos könyvet illusztrált és rendszeresen publikált a Nők Lapja, az Ez a Divat és az Ádám nevű lapokban.
1971-ben Művész az iparban címmel rendezte meg első jelentős kiállítását Manninger Máriával és Szebeni Bélával. 1991-ben megszervezte a Modern Etnikum című ruhakiállítást, amelyen minden alkotó a magyar népviselet egy-egy elemét dolgozta fel. A kiállítássorozatot Modern Etnika néven negyven alkalommal mutatták be a világ számos pontján, többek közt Bécsben, Prágában, Pozsonyban, Barcelonában, Helsinkiben, Japánban, Párizsban és a Baltikumban is.
2003-ban jelentette meg életrajzi kötetét A Magam Módján címmel. A Magyar Művészeti Akadémia 2015-ben készített A magam módján – Mészáros Éva címmel portréfilmet róla, Sólyom András rendezésében. 2020-ban az MMA Kiadó kismonográfiát jelentetett meg, amelyben pályaképét a művészettörténész F. Dózsa Katalin tanulmánya és Simonovics Ildikó divattörténész interjúja mutatja be.
Mészáros Évát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
(MTI/psc \ bsa)
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
