Mi várható a divatiparban, előreláthatólag milyen folyamatok határozzák meg az idei évet? A közeljövővel kapcsolatos gondolatait négy szakember osztotta meg szerkesztőségünkkel.
Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára
Azt tapasztalja, hogy ez az év is az optimizmus jegyében indul. A kiskereskedelemben további növekedés várható, de a piac fokozatos telítődése a konjunktúra lassulását hozza magával. A bevásárlóközpontokban a bővítés, az újrapozícionálás, a szolgáltatások magas szinten tartása és a felújítás lesz a jellemző.
A plázákban várhatóan tovább erősödnek a divatszegmens nagy bérlői, elsősorban azok, amelyek több helyen, nagy alapterületen vannak jelen – ők az expanziós terveikhez még nagyobb alapterületet igényelnek. Az üzemeltetők ezt örömmel fogadják, hiszen a nagy, láncba szerveződő üzletek jelentős forgalmat generálnak. A cipős területen jellemző a márkaboltok előretörése. Szignifikáns változás várható a gasztronómia területén, mind minőségi, mind mennyiségi értelemben – erre utalnak az új food-court koncepciók és a fejlesztési tervek. – Izgalmas változásokat generálhat az elektronikus kereskedelem térhódítása és terjedése is – mondja.
Sok bevásárlóközpontban lejárnak a bérleti szerződések, ami lehetőséget ad az optimalizálásra.
Balatoni Judit emlékeztet arra, hogy az elmúlt években nem valósult meg új beruházás, holott lenne erre lehetőség mind országosan, mind Budapesten. A Futureal fejlesztésében ugyanakkor folytatódnak az Etele Plaza építési munkálatai.
Úgy látja, hogy a bevásárlóközpontok fejlesztését és felújítását elősegítené a „plázastop” rendelet kormányzati újragondolása, bár a jelenlegi tulajdonosok biztonságban tudhatják magukat. Nő a vásárlói kedv és a forgalom, magas a bérbe adott terület aránya, és stabilizálódott az euró árfolyama, így a bérlők is kiszámítható pályán mozognak.
Végül utal arra: nagy kérdés, hogy a jelentős építőipari kapacitáshiány és a várható áremelkedés milyen mértékben lassítja vagy módosítja majd a tervezett beruházásokat.
Dr. Törőcsik Mária, a Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció – Fogyasztói Magatartás Kutató Intézet Kft. ügyvezető igazgatója
Minden esztendőben megfogalmazzuk a Trendinspiráció Műhelyben az aktuális trendeket, azokat, amelyeket az átfogó trendek mellett kiemelkedő hatásúnak érzékelünk. Az idei évre kilenc fogyasztói magatartás trendet azonosítottunk – íme, néhány a relevánsabbak közül.
Időskori nyomás – Tanúi voltunk már a szépség kultusza kapcsán a nőkkel szembeni elvárások férfiakra való kivetülésének. Ma azt látjuk, hogy egy újabb szegmens került célkeresztbe, nevezetesen az idősebbek, nevezzük őket 50+ célcsoportnak.
A tudás szexi – Arra reflektál, hogy a tanulás jövőorientált lett, az önfejlesztés részét képezi, és nem a külső elvárásoknak való megfelelés motiválja. A „Magam miatt tanulok” a saját épülést szolgálja, legyen ez szakmai tartalmú vagy csak szórakoztató, ön-kipróbáló jellegű. A márkák kurátorságának egyik erősödő eleme, hogy a fogyasztókat különféle tanfolyamokkal, akadémiákkal segítik ebben a vágyott önfejlesztésben.
„Nem akarom tudni” – Meglehetősen sok ember fordul el egyrészt az élet nagy kérdéseitől, másrészt a globális problémáktól. Nem akarnak szembenézni, és válaszokat keresni olyan problémákra, mint a szegénység, a klímaváltozás, a terrorizmus, a korrupció… Inkább olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek könnyen feldolgozható élményeket nyújtanak, lehetővé téve a problémáktól való elszakadást.
Mesterséges unintelligencia – Az unintelligencia nyilván még nem mesterséges, bár azonnal meg is szerkeszthető, ha igény van rá… Annyit írunk, olvasunk a mesterséges intelligenciáról, annyi kutatás kapcsolódik hozzá, hogy felvetődik a kérdés: nem okozza-e mindez az ember mesterséges unintelligenciájának terjedését. Sokszor egyre inkább kifejeződik a belső értékekkel kapcsolatos igénytelenség is.
Dr. Kokasné dr. Palicska Lívia, a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ) elnöke
Elsőként azt a tényt említi, hogy idén 8%-kal nőtt a minimálbér szintje. Ez az ágazatban – amint a cégek visszajelzéseiből kiderült – az elviselhetőség határát súrolja, sőt, sok helyütt fejtörést okoz ennek kigazdálkodása. A textilipar ugyan dinamikus nőtt 2017-ben, ám a hazai tulajdonú cégek kiszolgáltatottságát jelzik a cégbezárások – szomorú hír, hogy 2018 végén az import alapanyag drágulása miatt a minőségi gyártást folytató HUNGARO-LEN Kft. is kénytelen volt lehúzni a rolót. Visszatérő tapasztalat, hogy külföldi tulajdonban lévő, bérmunkáztató vállalkozások beszüntetik és olcsóbb helyre költöztetik a munkaerőigényes tevékenységeiket, bár van példa visszatérésükre is. Nem enyhül a munkaerőhiány sem, a helyzet egyre nehezebb immár a nyugati országrészben is, mert alig akad szakképzett utánpótlás.
Vannak persze pozitív fejlemények is – mondja. Rendre felbukkannak például olyan kisebb-nagyobb innovatív cégek, amelyek sikeresen érvényesülnek külföldi cégek beszállítóiként. Az MKSZ tavaly elnyert egy pályázatot a munkavédelem területén – ennek eredményeként több sikeres rendezvényt tartottak, és elkészült egy átfogó tananyag is. Újabb GINOP-pályázatuk támogatása esetén a szövetség a cégek érdeklődését az idén a környezetvédelem, a hulladékhasznosítás és a fenntarthatóság kérdéskörére szeretné ráirányítani.
Dr. Kokasné dr. Palicska Lívia kedvező fejleménynek tekinti, hogy szorosabb lett az együttműködés az MKSZ és a szakirányú felsőoktatási intézmények között. Hasonlóképpen vélekedik a Magyar Divat és Design Ügynökség létrejöttéről, remélve, hogy annak tevékenysége, stratégiája jótékony hatással lesz szélesebb értelemben is a hazai ruha- és cipőiparra. (Az ügynökség tevékenységéről lapunk 21. oldalán olvashatnak részletesebben.)
Rámutatott ugyanakkor: nagyon hiányoznak az olyan cégek, amelyek segítőként a dizájnerek mögé állnának, illetve az olyan helyek, szakmai „inkubátorházak”, ahol a tervezők az ott rendelkezésre álló technikai háttér és szakmai segítség révén, kis költséggel megvalósíthatnák elképzeléseiket.
Németh Ákos geográfusmérnök, az Országos Meteorológiai Szolgálat főtanácsosa
A szakember először is emlékeztet a tavalyi év főbb jellegzetességeire: az előzetes értékelések szerint Magyarországon 2018 volt a legmelegebb esztendő 1901, a rendszeres megfigyelések kezdete óta. Az országos évi középhőmérséklet 13,9°C volt, több mint másfél fokkal haladta meg az 1981-2010-es sokévi átlagot. A hőmérsékletek éven belüli alakulása terén a tavasz tartogatott meglepetéseket. Első napján Sátorhelyen (Baranya megye) –24,6°C-ot mértek, míg az utolsón Sajópüspökiben (BAZ megye) már +32,9°C-ot. A szélsőségek ellenére a tavalyi tavasz csak a 3. legmelegebb volt a közel 120 éves adatsorban. Hasonlóan rekordközeli átlaghőmérsékletet hozott az ősz. – A nyárra mindannyian úgy emlékezünk, hogy rendkívül meleg volt. Pedig a mérések alapján nem volt extrém hőmérsékletű, de a tartós, viszonylag magas hőmérséklet így is sokak életét megkeserítette – mondja.
Más megközelítésben, a csapadékösszegeket vizsgálva az elmúlt év átlagosnak tekinthető. Ugyanakkor a március volt a 3. legcsapadékosabb, míg az április a 6. legszárazabb hónap 1901-óta. Nyáron a csapadék szélsőséges időbeli és térbeli eloszlása okozott gondokat. – Míg a nyár folyamán egy-egy településen akár a szokásos havi csapadékmennyiség többszöröse is lehullhatott, augusztus végére az északkeleti országrészben jelentős csapadékhiány alakult ki – állapítja meg.
Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján milyen lesz 2019, úgy válaszol: ezt most még nem tudjuk. – Az időjárási események ugyanis hosszú távon rendkívül kiszámíthatatlanok, az egyik év történései gyakorlatilag nem hatnak a másik évre. Pontos előrejelzéseket csak 10-14 napra tudunk készíteni. Egy dolog azonban biztos. A hosszú adatsorok elemzése alapján elmondható, hogy hazánk éghajlata változik. A múlt század elejétől a melegedés mértéke több mint 1,2°C, ami meghaladja a globális melegedés trendjét. Minden évszak melegszik, a nyári hónapokban nő a hőhullámos napok száma. Mindeközben a csapadék éves összege jelentősen nem változik, de az éven belüli eloszlása igen. Egyre gyakoribbak a jelentős mennyiségű csapadékkal járó, szélsőséges események. Várható, hogy ez a trend idén is folytatódik, de klimatológiai szempontból az sem lesz rendkívüli, ha ez az év nem illeszkedik majd ebbe a sorba – zárja gondolatmenetét Németh Ákos.
Csémi Klára
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás