Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban
2019.november 16. – 2020. április 30.
Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált idehaza. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, Faruk egyiptomi király édesanyjának, Nazlinak és világszép lánytestvéreinek is készített gardróbot. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén, de még a nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult és vásárolt nála.Ám az igazi „csoda”, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével. Ha onnantól nem a saját nevén működött is, a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt. A hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától.
Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, ahogy megfordult nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.
A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb ruhamodelleket.
Vajon hogyan jutott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe?
Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket vásárolni elit divatbemutatóihoz? Mi tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb és egyedülálló alakjává?
A Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész sok éves kutatással járt utána a fenti kérdéseknek és most feltárja a legendákkal, rejtélyekkel övezett életút állomásait.
A kiállításban munkatársak, kliensek, családtagok, személyes tárgyak, archív fotók és mozgóképek, valamint a szalonban készült ruhák vallanak tulajdonosuk, főszereplőjük és tervezőjük életéről, megörökítve a magyar divattörténet egy fontos, 20. századi epizódját, egy igazi női sikertörténetet az utókor számára.
A Rotschild Klára életét és munkásságát bemutató időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum főépületében és a Geraldine-házban nyílik. A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészház új kiállítóhelyszín, ahol a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, míg a Múzeum Rotundájában a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható.
Rotschild Klára – Időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Múzeumkert rekonstrukciója során megújult Kertészházban (Geraldine-házban) nyíló Rotschild Klára – Divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállításon a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, a múzeum Rotundájában pedig a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható.
A megnyitón Simonovics Ildikó elmondta, hogy hároméves kutatómunka eredményeként jött létre a kiállítás. Kezdetben Rotschild Klárának még csak három ruhája volt közgyűjteményben, most már száz darabot őriznek tőle és ennek kivonata látható az időszaki kiállításon.
Zólyomi Zsolt parfümőr illatosítja be a kiállítóteret, ezzel is felidézve a Váci utcában működő egykori Rotschild-szalon exkluzív hangulatát, Hegedüs Zsanett ruhatervező pedig megfogható anyagmintákkal járult hozzá a tárlathoz. Benes Anita tervező két Rotschild-ruhát rekonstruált, amelyet a kiállítótérben kialakított fülkében próbálhatnak fel az érdeklődők.
A Geraldine-ház központi aranyterme az élettörténetet és az embert mutatja be, az ott látható idővonal 1903-tól 1976-ig a divattervező pályájának és életének legfontosabb állomásait veszi számba. A kiállítás arra a kérdésre is választ ad, hogy Rotshild Klára az 1930-as években miként lett egy év alatt sikeres divattervező, az 1950-es években pedig hogyan tért vissza. Ebben a teremben vetítik az osztrák tévének adott interjúját, emellett minden nap viselt, kedvenc arany karkötőjét is megtekintheti a közönség.
A fekete terem a műhelyt reprezentálja, az itt található próbababákon jelenleg az őszi-téli szezon kollekcióból láthatók darabok, a kiállítás ideje alatt, április 30-ig 24 ruhát fognak még a babákon bemutatni.
Mindezek mellett a kiállítás mozgóképein munkatársak, kliensek, családtagok és ismerősök vallanak Rotschild Kláráról. A tárlat filmválogatásában olyan alkotások láthatók, amelyekbe Rotshild Klára készítette a ruhákat, mint az Esős vasárnap, Gyerekbetegségek és a Szent Péter esernyője. Mindezek mellett két divatbemutató (1960, 1980) részletét is vetítik.
A szalon élete és munkája elevenedik meg a fehér teremben, ahol bemutatják többek között a szalon egykori ülőgarnitúráját, a kivetítőn pedig olyan felvételeket láthatnak az érdeklődők, amelyek az 1950-es és az 1970-es évek között készültek a szalonban.
Három korabeli parfümmintát szagolhatnak meg az érdeklődők a kiállítótér pincéjében, ahol az 1940-es, az 1960-as és az 1980-as évekből való eredeti divatrajzokat és az egyetlen fennmaradt divatalbumot is kiállították.