Blog

Megjelent a decemberi DivatMarketing!

DivatMarketing címlap 2019. decemberA DivatMarketing évzáró számának hagyományos, két kiemelt témája – a márkarangsorok és a nagy divatházak bemutatóiról szóló beszámoló – mellé harmadiknak a fenntarthatóságot választottuk. 
Elsősorban kiskereskedők figyelmébe ajánlom a Szépség virágzik című cikket.
A divatpiac helyzetét elemző „rangsoros” cikket kibővítve, kilenc oldalon közöljük a TextilWirtschaft című német szaklapból a várható tendenciákkal foglalkozó írásokat. A végbemenő változások nyertese például a sportágazat, de Európa legnagyobb sportcikkgyártó konszernje továbbra is elsősorban olyan sneakereknek köszönheti a növekedését, amelyek soha nem fognak salakos futópályát látni. 

A nagy márkák divatbemutatói közül most egy „bőrős” bemutatókat elemző írást közlünk. Örömmel fedeztem fel a TextilWirtschaftban megjelent képek között a magyar Áeron képeit, és Nanushka megemlítését!

Két saját cikk olvasható a lapban, a Tovább élő múlt (25. oldal) és az Okosan, fenntarthatóan című írás, amely az Eventuell Galéria által szervezett Texhibition kiállításról szól (50-51. oldal). Nem egymás melletti oldalakra kerültek, mégis összetartozónak érzem őket. Mindkettőben megjelenik a túlélés eszközeinek, lehetőségeinek keresése, és – legalábbis részemről – a büszkeség, hogy nekünk ilyenünk is van!

A fenntarthatóság, a környezetvédelem a szakma minden területe és a magánemberek számára is olyan, megkerülhetetlenül fontos téma, amelyről beszélni kell. Ám a felelősség másféleképpen oszlik meg gyártó, kereskedő és fogyasztó között. Azt olvastam, hogy a textil- és ruházati piac az elmúlt 40 évben megnégyszereződött, évente 100 milliárd ruhadarabot gyártanak. Ez jó a gyártóknak, de nem jó a környezetnek. Ezért is választottam az Irányt kell váltani című cikket. Feltétlenül olvasd el, fontos kérdésekkel foglalkozik! Igazat adok az interjú kérdéseire válaszoló Maike Rabe-nek, akit zavar, hogy éppen a ruházati és textilipar kerül különösen gyakran a fenntarthatósági viták középpontjába, jóllehet a német háztartások összes fogyasztásának mindössze 4%-át teszik ki ezek a termékek. Holott más fogyasztási cikkek termelése is globálisan zajlik, részben kérdéses körülmények között. Feltűnő, hogy a társadalom, de a média is túlnyomórészt a megoldás keresése nélkül fogalmazza meg követeléseit. Ez túlságosan kényelmes dolog. Persze a fogyasztó maga is felelős, hiszen csak azt árulják, amit el is lehet adni. Kihívás fogyasztói és gyártói oldalról úgy gazdálkodni és fogyasztani, hogy az ne a többi ember, ne a környezet rovására történjen.

Szeretettel nyújtom át az idei utolsó lapszámot. Szokatlan a címlap, színes, vidám, mintegy összefoglalja, lezárja az elmúlt 25 és az utóbbi 15 évet, amikor az én kiadásomban jelent meg a DivatMarketing. Nem tudom, az Olvasónak jelentenek-e bármit is, nekem szinte mindegyik egy-egy történetet juttat eszembe. Szerepelnek bennük hírességek (pl. Naomi Campbell és Helena Christensen), azóta már eltűnt cégek és márkák (pl. Sariana), és olyan szakemberek is, akikkel éves megállapodásokat kötöttem. A Mustang és a Via Appia a bevezetés időszakában a DivatMarketingben való megjelenést beépítette az éves kampányába. Bevallom egyszer az is előfordult, hogy jóvátételből került valamelyik vásár a címlapra. Elfelejtettem betenni a megrendelt hirdetésüket a megfelelő számba, így próbáltam kárpótolni őket. Volt időszak, amikor sok volt a fehérneműs hirdetés és címlap az újságban. Hosszú ideje sok a cipős címlapunk, ahogy cikkben és hirdetésben is gyakran foglalkozunk lábbelivel és táskákkal. Az egyik leghálásabb feladat az újságkészítés során a címlapkeresés és -válogatás.

A jövő?

Konzultációk, a hónapok óta tartó folyamatos kalkulációkészítés és a decemberi lap előkészítése mind megerősítettek abban, hogy mivel a lap kiadását, megjelenését alapvetően a hirdetések finanszírozzák, a jövőben sokkal erőteljesebben szükséges a tartalmat, helyesebben az egyes számok terjedelmét ezekhez az igényekhez igazítanom.

Az erőfeszítések, a rengeteg lapkészítésre fordított idő, az anyagi áldozatok, az elvégzett munka nagyon sok örömöt is hozott számomra az elmúlt évtizedekben. Büszke vagyok rá, hogy 15 évig – igaz időnként heroikus küzdelmet folytatva – fenn tudtam tartani a lapot. Szűnni nem akaró szakmai kíváncsiság él bennem.
Hálás vagyok a sorsnak, hiszen értékes emberekkel ismerkedtem meg, az üzleti kapcsolatokon túlmutató barátságokat kötöttem, és lehetőségem volt tanulni, alaposabban megismerni ezt a világot. Örülök, hogy megadatott nekem olyan munkát végezni, amely, ha szükség volt rá, elterelte a figyelmemet az élet nehézségeiről, az idő múlásáról.

Köszönöm a partnereknek, előfizetőknek és hirdetőknek, munkatársaimnak és a családomnak az eddigi támogatást, a munkát.

dr. Csaba Anna-Mária

Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
Oldal tetejére