Mikor fogadják el a mesterséges intelligenciát a reklámokban, és mikor nem? Javítja vagy rontja a kampányok hatékonyságát a mesterséges intelligencia? Melyik iparágak számára különösen fontos a jelölés kérdése? Ezeket és további kérdéseket vizsgálja az Ipsos legújabb tanulmánya, amelynek címe: „Mennyi mesterséges intelligenciát képes elviselni a márkája?”
Az Ipsos 32 országban végzett kutatása szerint a mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapok részévé válik, a fogyasztók azonban továbbra is az átláthatóságot és a hitelességet várják el a márkáktól. A felmérés azt mutatja: nem önmagában az AI használata okoz bizalmatlanságot, hanem az, ha a vásárlók úgy érzik, hogy megpróbálják megtéveszteni őket.
A mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem a marketing és a márkaépítés egyik meghatározó eszköze is. Az Ipsos nemzetközi kutatása arra kereste a választ, hogy miként viszonyulnak a fogyasztók a reklámokban és a termékkommunikációban az AI alkalmazásához, illetve milyen jelentősége lehet a mesterséges intelligencia használatának jelölésére. A kutatás 32 országban, 23 532 válaszadó részvételével készült. A megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, hogy az AI-t alkalmazó termékek és szolgáltatások már most alapvetően megváltoztatták a mindennapi életet, és kétharmaduk szerint ez a változás a következő három-öt évben tovább erősödik.
Országonként jelentős különbségek
A kutatás ugyanakkor jelentős földrajzi eltéréseket is feltárt. Kínában a mesterséges intelligencia iránti lelkesedés meghaladja a 80 százalékot, miközben Kanadában és több angolszász országban inkább bizonytalanság és aggodalom érzékelhető. Európa összességében középutat képvisel: a technológia elfogadottsága növekszik, ugyanakkor a fogyasztók nagy hangsúlyt helyeznek a szabályozásra és az átláthatóságra.
Érdekes eredmény, hogy India és Thaiföld egyszerre mutat magas lelkesedést és magas fokú óvatosságot is: a válaszadók örömmel fogadják az AI fejlődését, ugyanakkor tisztában vannak annak lehetséges kockázataival.
A fogyasztók átláthatóságot várnak
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók döntő többsége szerint egyértelműen fel kell tüntetni, ha egy termék, szolgáltatás vagy reklám mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Ez különösen aktuális Európában, hiszen az AI Act rendelkezései alapján 2026 augusztusától több mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszer esetében már átláthatósági kötelezettség lép életbe.
Az Ipsos szerint ez a reklámozók, marketingesek és ügynökségek számára is új helyzetet teremt: a fogyasztói bizalom megőrzése egyre inkább attól függhet, mennyire nyíltan kommunikálják az AI alkalmazását.
Továbbra is fontosak a valódi emberek
A kutatás második részében részletesebben több mint ezer, 16–55 év közötti válaszadó véleményét vizsgálták.
Az eredmények szerint a fogyasztók továbbra is előnyben részesítik a valódi embereket és a valós képi megjelenítést.
A megkérdezettek 45 százaléka bizonytalan abban, hogy egy AI által létrehozott képen szereplő termék mennyire élethű, míg 62 százalék bizonyos témák esetében kifejezetten valódi embereket szeretne látni.
Ugyanakkor a válaszadók több mint fele azt mondta: nem maga a mesterséges intelligencia zavarja, hanem az, ha úgy érzi, hogy megtévesztik.
A jelölés bizalmat is építhet
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a mesterséges intelligenciával készült reklámok első pillantásra gyakran kedvezőbb megítélést kaptak, mint a hagyományos kampányok – egyszerűen azért, mert a válaszadók valódinak hitték őket. Amikor azonban kiderült, hogy AI-generált tartalomról van szó, a fogyasztók reakcióját döntően az befolyásolta, hogy ezt a márka nyíltan jelezte-e.
Bizonyos érzékeny területeken – például a bioélelmiszerek esetében – a mesterséges intelligencia használatának feltüntetése még javította is a kampány megítélését. Más kategóriákban ugyan kisebb volt a hatása, de a jelölés ott sem rontotta a fogyasztók véleményét.
Ezért az Ipsos azt javasolja, hogy a vállalatok akkor is tüntessék fel az AI használatát, amikor erre jogszabály nem kötelezi őket. Sőt, a kutatók szerint azok a kampányok is profitálhatnak a nagyobb hitelességből, amelyek hangsúlyozzák: valódi emberekkel, valóságos felvételekkel készültek.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása önmagában már nem jelent sem előnyt, sem hátrányt egy márka számára. A versenyelőnyt egyre inkább az teremtheti meg, hogy a vállalatok mennyire hitelesen, átláthatóan és őszintén használják ezt az eszközt. A fogyasztók számára ugyanis továbbra is a bizalom marad a legfontosabb érték.
(Forrás: TextilWirtschaft, AnjaProbe, az Ipsos „Wie viel KI verträgt Ihre Marke?” című cikke alapján)
Ha szeretnéd rendszeresen olvasni a DivatMarketing friss bejegyzéseit, töltsd ki ezt az űrlapot: Feliratkozás! A feliratkozás ingyenes.
(Nem az AI-tól tartanak a fogyasztók – a bizalom lesz a márkák legfontosabb versenyelőnye)
