Blog

Máshol olvastam, 50. hét

DivatMarketing – Szubjektív válogatás

Több problémát is felvet a Németországban bevezetett 2G szabályozás, a helyhez kötött divatáru-kereskedelmet is érintik a hozzáférési korlátozások. (2G-szabály, az elnevezést a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének geimpft, genesen kezdőbetűiből képezték.

Az ügyfelek értékelései a legfontosabb információforrások

Online vásáárlás: Hüvelykujj felfelé vagy lefelé, öt csillag vagy csak egy csillag – az online áruházak vásárlóinak értékelései a legfontosabb döntési szempontok az online vásárlás során. Legalábbis ez derül ki a Bitkom digitális szövetség tanulmányából. (textilwirtschaft.de)

Responsible Hedonism – Felelősségteljes hedonizmus

A Német Divatintézet (DMI) közzétette a 2023-as tavaszi szezonra vonatkozó trendprognózisát, amelynek címe: „Felelőségteljes hedonizmus”. A DMI trendtáblájáról letölthető streaming is rendelkezésre áll, amely egy többórás, gazdagon illusztrált előadásokból álló átfogó programban nyújt tájékoztatást az előrejelzésekről. A színek, anyagok és stílusok, a női és férfi ruházati trendek, top termékek, beleértve a kiegészítőket is, a korszellem és az impulzusok mellett, amelyekből a trendteremtő megjelenések származnak, szintén bemutatásra kerülnek. A DMI sajtóközleményében hangsúlyozza, hogy a „mi” mellett a tendenciák alakulásának „miértje” is szóba kerül. (textilwirtschaft.de)

A Zalando masszívan bővíti logisztikai kapacitásait Lengyelországban 

KÉT ÚJ KÖZPONT ÉPÜL A Zalando megerősíti logisztikai hálózatát Lengyelországban. A meglévő három helyszín 2023-ig két újjal bővül. 4000 munkahelyet hoznak létre. (textilwirtschaft.de) 

Németországban elindítják a török De Facto-t

Két új központ épül. A török divatipar világszerte a legjobb hírnévnek örvend. A török márkák mégis nehezen tudnak érvényesülni Nyugaton. A második legnagyobb török divatlánc, a De Facto Berlinben nyitja meg első németországi üzletét, átvesz egy korábbi berlini Deichmann üzletet. A Tauentzienstrasse 7-ben található üzlet három emeleten 1400 m²-es eladótérrel rendelkezik. A DeFacto 2005-ben alakult Isztambulban, és alacsony árú ruhákat árul az egész család számára. A lánc gyakorlatilag mindenütt jelen van: a világszerte 540 üzletből 340 található Törökországban. A többi összesen 29 külföldi piacon található. A vállalat online további 60 országban tevékenykedik.  (textilwirtschaft.de)

Pepco Group: Profitugrás és nagy forgalomnövekedés

A koronaválság és a bezárások ellenére a Pepco-csoport ragyogóan zárta a 2020/21-es pénzügyi évet (szeptember 30.). A 17 európai országban tevékenykedő diszkontáruház 17%-kal növelte forgalmát. Az adózás előtti nyereség egy év alatt csaknem négyszeresére nőtt. (textilwirtschaft.de)

A Covid következtében az Orsay fizetési védernyő alá menekül

Az Orsay cég is védernyőeljárás alatt áll. A 2022 első negyedévében várható fizetésképtelenség miatt a baden-württembergi Willstätt székhelyű női felsőruházati lánc benyújtotta erre vonatkozó kérelmét az offenburgi cégbírósághoz.  (textilwirtschaft.de)

MIÉRT NEM MENŐ AZ ULTRA-FAST FASHION KORONÁZATLAN KIRÁLYA, A SHEIN?

Egy olyan hagyományos fast fashion cég, mint a Zara, hetente átlagosan 200 új terméket mutat be. A haul videókból ismert kínai Shein 50 000-et. Mi ezzel a baj? 
Napi 12-14 óra poliészter – A mesterségesen generált túlfogyasztás szinte minden területen felvet környezetvédelmi aggályokat, ám az ultra-fast fashionről talán nem minden alap nélkül mondhatjuk azt, hogy a legnagyobb bűnös: ezek a ruhák rendkívül olcsók, ugyanakkor rossz minőségűek, és 100 százalékban poliészterből (végső soron műanyagból) készülnek, amelynek lebomlási ideje optimális körülmények között 20 év, rosszabb esetben pedig akár 200 év – nem beszélve a róla leváló mikroműanyagokról, amelyek a környezetbe kerülve egészségügyi kockázatokat hordoznak. Megvásárolt ruháink 84 százaléka kerül végül – a mikrociklusoknak köszönhetően egyre rövidebb időn belül – a szeméttelepre, és egy átlagos amerikai évente 36 kilogramm textilt dob a kukába. Ezek igen magas számok ahhoz, hogy önmagukban aggodalomra adjanak okot, ám az ultra-fast fashion más problémákat is generál. (Forbes.Espresso – Qubit) 

Buborékhősök lettünk, becsapjuk magunkat

Forbes Espresso. A közösségi média a társadalmi kapcsolatokat és kapcsolattartást sok évszázados változatlansága, majd nagyon lassú, fokozatos evolúciója után, egycsapásra új dimenzióba helyezte. A folyamat kezdetleges gyökerei a múlt század elejére nyúlnak ugyan vissza (telefon, telex, fax stb.), de ezek olyannyira távol állnak mindattól, amit az internet technikai hátterére és magas penetrációjára épülő közösségi platformok ismertettek meg az emberiséggel és inyektáltak pillanatok alatt a mindennapjainkba, hogy gyökerekről alig, de még folytonosságról sem beszélhetünk.   
A közösségi felületek – Facebook, Instagram, Tiktok, Linkedin – a legismertebbeket említve, paradigmaváltást hoztak nem csak a társadalmi kapcsolattartásban és az információ meg- és elosztásban, tudásátadásban, véleményformálásban és befolyásolásban, hanem a mikro- vagy inkább nanoszéfra, azaz szűkebb és tágabb ismerettségi körünkkel való viszonyokban is. Az addig professzionális médiamunkások és intézményesült szervezetek kizárólagos kompetenciájának tekintett tartalomgyártás nagyhirtelen mindenki joga és technikai képessége lett. 
Képesítés, készségek, ismeretek és szakmai tapasztalatok, de legfőképpen etikai, erkölcsi és izlésbeli fékek nélkül, bárki világgá kürtölhette pillanatnyi érzelmeitől és aktuális ismereteitől vezérelt nézeteit bármilyen témában.

Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás

Szóljon hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .