Szubjektív válogatás
Elég volt az urizálásból és a belterjességből – nyílt levélben követel reformot a független magyar divatszakma
Fordulóponthoz érkezett a hazai divatipar. A kormányváltás után a szakmabeliek bizakodva tekintenek a jövőbe, és konstruktív vitát akarnak elindítani arról, hogyan lehetne átláthatóbb, szakmailag megalapozottabb, belföldön és nemzetközi szinten is versenyképesebb, valamint hosszú távon fenntarthatóbb kreatív ökoszisztémát építeni Magyarországon.
Lőrincz Márk divatfotós, a Not Allowed egyik alapítója a Kreatívnak részletesen beszélt arról, honnan indult a kezdeményezés, milyen problémákat és milyen megoldásokat látnak jelenleg a divatiparban.
A cikk a Facebookon is élénk szakmai vitát indított el. Az alábbi két gondolattal én is hozzászóltam a beszélgetéshez: ·
1.Úgy látom, hogy érdemi szakmai párbeszéd indult el. Talán az egyik első kérdés az lehetne, hogy mit értünk ma „magyar divatipar” alatt. A divattervezőket és a kreatív szakmákat? Vagy a teljes értékláncot: a textil- és ruházati gyártókat, a beszállítókat, a márkákat, a kereskedelmet, az oktatást, valamint a kreatív szakembereket – fotósokat, stylistokat, sminkeseket, fodrászokat, modelleket, art directorokat –, és végső soron a fogyasztókat is? Szerintem ennek közös meghatározása fontos kiindulópont lehetne a további párbeszédhez. Ha ebben nincs egyetértés, nehéz közös jövőképről beszélni.
2.A tegnapi bejegyzésemhez kapcsolódik még egy gondolat. Sok érdekes hozzászólás érkezett, miközben olvastam ezeket, eszembe jutott egy nyolc évvel ezelőtti szakmai vita egy frankfurti szakvásár sajtóvacsoráján. A vacsora során arról beszélgettünk, hogy a fiatal tervezők többsége saját márkát szeretne építeni, miközben jóval kevesebben választják azt az utat, hogy egy ismert márka kollekcióinak tervezőiként dolgozzanak – gyakran úgy, hogy a nevüket a vásárlók soha nem is ismerik meg. Azóta is foglalkoztat a kérdés. Vajon amikor sikeres magyar divattervezőkről beszélünk, csak azokra gondolunk, akik saját márkát hoztak létre? Vagy azokra is, akik egy hazai vagy nemzetközi márka mögött álltak tervezőként, kollekciófejlesztőként, és munkájukkal meghatározták a márka arculatát, még ha a nevük nem is került a címkére?
Változik az EUDR terméklistája: kikerülnek bizonyos bőrtermékek
Az Európai Bizottság elfogadta azt a módosítást, amely szerint a szarvasmarha-bőrök, nyersbőrök és egyes bőrtermékek kikerülnek az EU erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendeletének (EUDR) hatálya alól. A Bizottság hangsúlyozta, hogy maga a szarvasmarha továbbra is a szabályozott alapanyagok közé tartozik, így például a marhahúsra változatlanul érvényesek az előírások. A bőripari szervezetek üdvözölték a döntést, mert szerintük a bőr mellékterméknek tekinthető, és a korábbi szabályozás jelentős adminisztratív terhet rótt volna az ágazatra. (WorldFootwear)
Mi történik a használt ruhánkkal, miután a Mohu utcai konténereibe dobjuk?
… Az Európai Unió hulladékokról szóló keretirányelve szerint 2025-től a tagállamoknak kötelező szelektíven gyűjteniük a textilhulladékot, igaz, Magyarországon már korábban is üzemeltettek textilgyűjtő konténereket. A ruhák begyűjtését a hulladékkoncesszió kezdete óta – más hulladéktípusokhoz hasonlóan – a Mohu végzi, így őket is megkerestük az újrahasznosítási számok kapcsán.
A cég szerint míg a koncesszió kezdete után, 2023 második fél évében 5 ezer tonna ruhát gyűjtöttek be, addig 2024-ben, az egész évet vizsgálva 14 ezer tonnát, 2025-ben pedig már 16 ezer tonnát. Az sem egyenletesen oszlik el, hogy éppen mikor mennyi ruhát dobnak a konténerekbe az emberek: míg a begyűjtött mennyiségben a téli időszakban visszaesés tapasztalható, addig tavasztól ősz végéig folyamatos a növekedés.
Géprongy vagy vintage
Magyarországon a Mohu egyetlen alvállalkozóval dolgozik ennél a hulladéktípusnál, ez a Textrade Kft., egy profitorientált vállalkozás, így a hozzá érkező ruhákat nem jótékonyság keretében hasznosítja. A Textrade-et 2007-ben alapították, de a csoport 1990-ben kezdte eredetileg használtruha-nagykereskedéssel, mielőtt fő tevékenységük a textil-újrahasznosítás lett. A cégnek több mint 300 alkalmazottja van, a tavalyi évet 11,9 milliárd forintos árbevétellel zárták, amiből végül 50 millió forint adózott nyereségük származott.
Új logisztikai központot adott át a Rossmann Üllőn
Átadták a Rossmann 32 ezer négyzetméteres logisztikai és irodaközpontját Üllőn. A 20 milliárd forintos beruházás a vállalat hosszú távú növekedését támogatja.
Nem a kukában végzik: selejtezés helyett egészen különleges élet vár a wimbledoni labdákra
A világ legrangosabb tenisztornáján elhasznált több tízezer teniszlabda a verseny után új küldetést kap: apró rágcsálók fészkeként segíti a természetvédelmi munkát.
Megbukott a Getty Images és a Shutterstock 3,7 milliárd dolláros egyesülése
A brit versenyhatóság megakadályozta a két óriás összeolvadását, túlzott piaci befolyásra hivatkozva – a cégek külön folytatják a versenyt a a mesterséges intelligencia által gyorsan átalakuló piacon.
(DM)
Ha szeretnéd rendszeresen olvasni a DivatMarketing friss bejegyzéseit, töltsd ki ezt az űrlapot: Feliratkozás! A feliratkozás ingyenes.
