Eldőlt, lekerül az alumíniumborítás a Corvin homlokzatáról
A Corvin Áruház Budapest egyik legrégebbi nagyáruháza. A Blaha Lujza tér 1. szám alatt álló – Reiss Zoltán tervezte – historizáló, neoreneszánsz épület 1926 és 1929 között épült. Érdekessége, hogy az országban elsőként itt szereltek fel mozgólépcsőt 1931-ben. A második világháború után 1944-ben bezárt. Az 1948-ban államosított áruház ugyan újranyitott, ám az 1956-os forradalomban már komoly károk keletkeztek az épületen. Ennek következményeként került 1968-ban a Blaha Lujza tér felőli oldalára a jelenleg is látható alumíniumborítás, amely rögzítése több kárt okozott a díszes homlokzatban, mint a korábbi háborús sérülések.
A Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete február 21-ei ülésén arról döntött, hogy a tavalyi év végi kormányhatározatban megítélt 300 millió forintos támogatást a Corvin Áruház műemléki homlokzatának felújítására fordítja. Kocsis Máté polgármester az üggyel kapcsolatban kiemelte: a cél az, hogy a Blaha Lujza tér és környéke megújulásával egy időben nyerje vissza a Corvin Áruház az eredeti, patinás arculatát.
A tervek szerint a homlokzat 2019 év végéig meg is szépülne, emellett az épület tulajdonosa magánberuházás keretében tervezi a tető, a gépészeti rendszer, az elektromos rendszer, a liftek és a tűzvédelmi rendszer felújítását is.
Forrás: http://jozsefvaros.hu/
Corvin az első hazai pláza, a „divatotthon”
A Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Corvin_%C3%81ruh%C3%A1z) szerint a látogatók nemcsak vásárlási célból látogatták az áruházat: volt benne vendéglő, kávéház, menetjegyiroda és gyorsfényképészet is, így a vásárlás egyben szórakozás is volt. Divatbemutatókat és képzőművészeti kiállításokat is rendeztek a palotaszerű épületben. A vásárlókat délutánonként szalonzenével szórakoztatták. Az áruház megjelenésével a Blaha Lujza téri csomópont a főváros egyik legforgalmasabb kereszteződésévé vált, és itt, a Rákóczi út és a Nagykörút sarkán helyezték üzembe az ország első villanyrendőrét, 1926. december 23-án. A Corvinban nagy sikernek örvendett az 1931-ben felszerelt mozgólépcső, mely az első ilyen szerkezet volt az országban.
„Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött… Mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel.” 1930. Pesti Hírlap Képes Naptára.
Építészeti kritika és leírás 1926-ból
Csoda a Blahán – ez rejtőzik a Corvin Áruház rusnya borítása alatt
Murányi Gábor írása a Corvinról a HVG-ben jelent meg 2003-ban:
„Zárt utcasorban az építész versben, határozott ritmusban ír, csak a perifériákon, a villákban és a vidéken szabad prózát írni” – szögezte le 1926 elején a Magyar Iparművészet című lapban Ybl Ervin. Korának egyik legtekintélyesebb művészettörténésze még a március 1-jei megnyitás előtt közölt építészeti kritikát a Corvin Áruház épületéről, melyet „Michelangelo capitoliumi palotája egyik kései és modern szellemben értelmezett leszármazottjának” nevezett, tervezőjét, Reiss Zoltánt pedig az építészet pedig az építészet szonettmesterének titulálta. HVG.hu
Érdemes a linkre kattintva továbbolvasni:
