A harmadik párizsi olimpia kapcsán
PÁRIZS, 1924. május 17. – július 27.
Forrás: arcanum.hu
Az ókori görög városállamok fiai négyévente sportversenyre gyűltek össze az olimpiai ligetben. A béke jegyében lezajlott versengések alatt — amennyiben háború folyt — szüneteltek a hadműveletek. A győzteseket valóságos hősökként köszöntötték, és szülővárosuk életfogytiglani becsben, tiszteletben tartotta őket. Másfélezer év múlva (1894) Pierre Coubertin francia történész javaslatara Párizsban elhatározták, hogy a hellén olimpia mintájára megrendezik az újkori olimpiászt.
A történelem – időnként – ismétli önmagát. Több érdekességet találtam az 1924-es olimpia cikkeit átolvasva:
– A rossz emlékű első párizsi olimpia azonban meg élénken élt sok NOB-tag emlékében, akik húzódoztak a francia fővaros kérését teljesíteni. Pierre de Coubertin viszont nem engedte magát lebeszélni senkitől, szerette volna, hogy szülővárosa rehabilitálja magát a sportvilág előtt. Óhaja es tervei sajnos csak részben teljesültek, mert Párizs végül is megkapja ugyan a VIII. OJ rendezeset, de sok mindennel ezúttal is adós maradt.
– A magyarok 67 tagú csoportja például szinten nagy nehézségek árán jutott csak ki az olimpiára. Az állam es a főváros minimális anyagi támogatását a sportbarátok perselyes utcai adakozással, gálaelőadással és olimpiai nyeremény sorshúzással voltak kénytelenek kiegészíteni.
– Kuriózumként hadd említsem meg, hogy a főnyeremény egy vagon liszt es egy tonna cukor volt!
– 1924-ben születtek meg a Téli Olimpiai Játékok.
– Volt meg egy másik ötlete is Coubertin- nek, amellyel a párizsi megnyitó es bezáró mozzanat ünnepélyességét emelte. Az ötkarikás zászló mellett első ízben húzták fel Görögország (az olimpia hazája iránti tisztelet jeléül), Franciaország (rendezőország) és Hollandia (a következő olimpia gazdája) nemzeti lobogóját is. Ez az olimpiai eszmétől áthatott momentum azóta minden olimpia záró ünnepélyén a búcsú es viszontlátás szimbólumaként ismétlődik meg.
Palotaforradalom az élvezhetetlen francia konyha miatt – Rossz a talaja a coLombesi stadionnak
Az Est – Párizs, 1924 július 3
(Az Est külön tudósítójától)
A Modern-szállóban, ahol a magyar versenyzők laknak, ma valóságos palotaforradalom ütött ki. A szállóban kitűnő az étkezés, de atlétáink és birkózó bajnokaink nincsenek hozzászokva a könnyű francia konyhához. Kompaktabb és táplálóbb ételeket óhajtanak és éppen emiatt panaszt tettek a magyar vezetőségnél, amely azonnal intézkedett, úgyhogy mától fogva a magyar atléták már nagyobb adagokat kapnak, mégpedig azokból az ételekből, amelyeket első sorban kedvelnek.
A magyar versenyzők ma Colombesben részt vettek egy tréningen. Sajnos, a talaj túlságosan puha s így a magyar atléták nem nagyon bizakodnak abban, hogy új rekordokat lehetne teremteni. Király Pál ma a maratoni pályán 15 kilométernyi távot futott kitűnő kondícióban.
Kóczán Mór megérkezett Párizsba,- de a csehek színeiben indul az Olimpiászon
Erdélyi szemle, 1924 – (Az Est kiküldött tudósítójától)
A cseh-szlovák atlétái; ma Párizsba érkeztek.’ Kis szállóban laknak és nagyon szerény vendéglőben étkeznek. Velük jött Kóczán Mór, az FTC lelkész-atlétája és Kucsera egykori magyar bajnok Is. Most mind a ketten a cseh’ csapatban vesznek részt az olimpiai versenyeken, mert csehszlovák illetőségnek’ és a megszállott Felvidéken laknak.
AZ ÖTKARIKÁS VERSENYEK TÖRTÉNETÉBŐL (IX.)
PÁRIZS 1924 MÁJUS 17 —JULIUS 27
RÉSZT VETT 44 ORSZÁG 3092 SPORTOLÓJA, A MŰSORON 20 SPORTÁG 154
VERSENYSZÁMA SZEREPELT
FalvakDolgozoNepe_1972-1621288134__pages262-262
Három évtized telt el az 1894. évi június 23-i határozathozatal óta, amely kimondotta az olimpiai játékok felújítását. Az évforduló alkalmából ismét Párizs kérte a játékok megrendezését. A rossz emlékű első párizsi olimpia azonban meg élénken élt sok NOB-tag emlékében, akik húzódoztak a francia fővaros kérését teljesíteni. Pierre de Coubertin viszont nem engedte magát lebeszélni senkitől, szerette volna, hogy szülővárosa rehabilitálja magát a sportvilág előtt. Óhaja es tervei sajnos csak részben teljesültek, mert Párizs végül is megkapja ugyan a VIII. OJ rendezeset, de sok mindennel ezúttal is adós maradt. Egyebek közt a grandiózus olimpiai stadion terve örökre elsüllyedt valamelyik városatya íróasztalának fiókjában… Jobb híján a kibővített, modernizált, első alkalommal a világon megafonnal felszerelt Colombes Stadionban rendezték meg a szabadtéri játékokat. A beígért olimpiai falu helyett is… egy barakktábor fogadta a sportolókat.
Ami mégis feledteti a szerény vendéglátást, az a minden várakozást felülmúló részvétel volt. A meghívott országok közt többek között első ízben volt jelen a román sportolók ötven főnyi csoportja. De hogyan? A Roman Olimpiai Bizottság eredetileg 100 sportolót jelölt ki az olimpiára, de az indulás küszöbén kiderült, hogy az állam egyetlen bánit sem hajlandó adni, a versenyzők fele igy itthon maradt. A többiek pedig mindenkitől elhagyatva, fapados, III. osztályon utaztak, és a legmostohább körülmények közt éltek át az olimpiát. Nem volt különb más sportküldöttségek sorsa sem. A magyarok 67 tagú csoportja például szinten nagy nehézségek árán jutott csak ki az olimpiára. Az állam es a főváros minimális anyagi támogatását a sportbarátok perselyes utcai adakozással, gálaelőadással és olimpiai nyeremény sorshúzással voltak kénytelenek kiegészíteni. Kuriózumként hadd említsem meg, hogy a főnyeremény egy vagon liszt es egy tonna cukor volt!
A részvételről meg annyit: a labdarúgó tornán csúcsot jegyeztek: 22 ország válogatottja jelent meg. Köztük volt a román csapat is. A már említett mostoha életkörülmények várható következményeként a selejtezők első mérkőzésén azonban 6:0 arányban kikapott a holland válogatottól, es ezzel be is fejezte szereplését. A labdarúgó tornát egyébként Uruguay nyerte. A döntőben a kitűnő „uru“ együttes biztosan, 3—0 arányban fektette két vállra a várakozáson felül szereplő svájci gárdát.
A sikeres labdarúgó torna ellenére az érdeklődés homlokterében az atlétikai versenyek álltak. A futószámokban a legtöbb babért Nurmival az élen a finn atléták aratták. A 13 versenyszámból hatban végeztek az első helyen. Rangsorban az úszás következett. Ebben a sportágban 16 aranyéremből 13-at az amerikai úszók vittek haza. Közülük Johnny Weissmüller emelkedett ki, rendkívüli tehetségével és szinte tökéletes technikájával. A 30-as évek népszerű Tarzan-filmjeinek Weissmüllere 100 m gyorsúszásban az olimpiák történetében először úszott a bűvös egy perces határon belül, 59,0 mp es idővel nyerte az aranyérmet, és állított fel új olimpiai es világcsúcsot. A második aranyat négyszáz méteren szerezte, a harmadikat pedig már négy esztendővel később Amszterdamban ismét 100 méteren, de jobb, 58,6 mp-es idővel. Ebből az eredményből a világ legjobbjai az elmúlt 40 esztendő alatt mindössze 6.4 mp-et tudtak „leúszni“, vagyis tízévenként 1,51 másodpercet.
Az egyre népesebb olimpiai mezőny szülte meg az ötletet, hogy válasszák külön a téli és nyári játékokat… Az olimpiák műsorán ugyanis már szerepelt téli sportág, például a műkorcsolyázás az 1908. évi londoni OJ-on. Stockholmban 1912-ben műjégpálya hiányában azonban már nem írtak ki korcsolyaversenyeket, viszont Antwerpenben 1920-ban a műkorcsolyázáson kívül jégkorong tornát is rendeztek. Így 1924-ben megszülettek a Téli Olimpiai Játékok, amelyeket aztán a nyári olimpiát megelőzően február áprilisban rendeztek meg. Volt meg egy másik ötlete is Coubertin- nek, amellyel a párizsi megnyitó es bezáró mozzanat ünnepélyességét emelte. Az ötkarikás zászló mellett első ízben húzták fel Görögország (az olimpia hazája iránti tisztelet jeléül), Franciaország (rendezőország) és Hollandia (a következő olimpia gazdája) nemzeti lobogóját is. Ez az olimpiai eszmétől áthatott momentum azóta minden olimpia záró ünnepélyén a búcsú es viszontlátás szimbólumaként ismétlődik meg.
VAGY V. ISTVAN
(PÁRIZS 1924 – Olimpiatörténet II.)
Ha szeretnéd rendszeresen olvasni a DivatMarketing friss bejegyzéseit, töltsd ki ezt az űrlapot: Feliratkozás! A feliratkozás ingyenes!