GLAMOUR PLUSZ
Szöveg: Cselőtei Boglárka újságíró
A divat világát gyakran a kifutók, a látványos kampányok és a stílus ikonikus alakjai határozzák meg a közönség számára, ám van egy kevésbé látható réteg, amely még nagyobb jelentőséggel bír: a piac, a gazdasági mechanizmusok és a szakmai háttérmunka, amelyek a divat bonyolult gépezetét mozgásban tartják.
Dr. Csaba Anna-Mária több mint négy évtizedes pályafutása során aktív figyelemmel kísérte a hazai és nemzetközi divatpiac alakulását: a Magyar Divat Intézet (MDI) marketingkutatásaitól kezdve a szakmai kiadványok szerkesztésén át egészen a Divatmarketing lap főszerkesztéséig és fenntartásáig minden lépése a divatipar működésének mélyebb rétegeit kutatta.
Szakmai pályafutásodnak miért éppen a divat lett a fő iránya?
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem diplomát. Pályafutásomat a Budapesti Harisnyagyárban kezdtem, de sajnos borzasztó messze laktunk: a mindennapos, kétórás ingázás a gyerekek születése után már nem volt fenntartható, ezért úgy döntöttem, hogy a lakóhelyünkhöz közelebb keresek munkát. Néhány évnyi kitérő után egy újsághirdetés keltette fel a figyelmem: a Magyar Divat Intézet Kutatási Főosztálya piackutató pozíciót hirdetett.
A hetvenes évek végén minisztériumi megbízásra átfogó piackutatásokat és elemzéseket végeztünk. Az MDI kiadványaiban – Divattükör, Divatbarométer, Divat és Gazdaság – rendszeresen publikáltam szakmai cikkeket. Később a Lakástextil Stúdió vezetőjévé neveztek ki, majd az MDI igazgató helyettesévé léptettek elő, ahol hozzám tartozott az akkor induló szakmai magazin is.
Együtt könnyebb: terveződuók, akik párban hódították meg a divatvilágot
A divat önmagában sosem vonzott annyira, mint a divatot mozgató gazdasági és piaci mechanizmusok. Az újságírás területén nem maga a téma jelentette a legnagyobb kihívást, hanem az, hogyan lehet egy ilyen kiadványt működtetni, gazdaságilag életben tartani. Az MDI időszakában ez lényegesen egyszerűbb volt, hiszen az újság mögött egy szélesebb iparági háttér állt: a szaklap finanszírozása egyéb tevékenységekből is táplálkozott, mint például a Budapesti Divatnapok Szakvásár, divatkoordináció, oktatás.
A divatlapkiadás és -újságírás ma Magyarországon nagyon nehéz helyzetben van, mert hiányoznak azok a hazai márkák, amelyek képesek lennének fenntartani egy önálló, kizárólag divatra fókuszáló magazint, nem tudnak elegendő piaci hátteret biztosítani. Ennek következtében a magyar „divatlapok” valójában inkább életmódmagazinok, amelyek tartalmukban ugyan érintik a divatot, de üzleti modelljük sokkal szélesebb spektrumra épül.
Mi a Divatmarketing története?
Az MDI a Textil Wirtschaft című szaklap kiadójával kötött licencmegállapodás megkötését követően 1995-ben jelentette meg a Divatmarketing című lapot, amelynek induláskor főszerkesztő-helyettese, 1996-tól főszerkesztője voltam. Az intézet 2003-ban végleg megszűnt – ekkor döntenem kellett, merre folytatjuk. Ötven év felett már nem volt könnyű alkalmazotti pozíciót találni, és egyébként is túl önállónak tartottam magam ahhoz, hogy beilleszkedjek egy vállalati rendszerbe.
Addigra az újság már létezett, és mivel az indulásától kezdve részese voltam a szervezésnek, úgy éreztem, nem szabad hagyni, hogy az addigi munka kárba vesszen. Bár eleinte nem voltam biztos abban, hogy egy nagyvállalat hajlandó lesz szerződést kötni egy frissen alapított magyar vállalkozással, mégis sikerült megállapodnunk. Az évek során kialakult szakmai kapcsolat bizalmat épített, így licencszerződést kötöttünk, és hozzáférhettem a frankfurti DFV kiadó teljes anyagához.
A már Magyarországon lévő vagy idetörekvő külföldi márkák, cégek tulajdonosait kerestem meg nemzetközi szakvásárokon, és együttműködést, hirdetési lehetőséget ajánlottam számukra. Megváltoztattam az újság tartalmát, szerkezetét is: főleg előrendelést segítő trendeket, kollekciókat közöltünk az üzleti témájú cikkek mellett. Úgy gondoltam, a hazai vállalkozásoknak ismerniük kell a nemzetközi rendszert, mivel export- vagy importügyleteik miatt szinte mindenkit érintett.
Mikor döntöttél úgy, hogy megszünteted a nyomtatott kiadványt?
Már 2020-ban felmerült bennem, hogy az évi hat megjelenés túl nagy felelősséggel jár: egyszemélyes vállalkozóként alvállalkozókkal dolgoztam, de én voltam a hirdetésszervező, a főszerkesztő, a kiadó és az adminisztrátor egy személyben. Mivel az évek is elszálltak felettem, egyre inkább éreztem, hogy eljött az ideje csökkenteni a vállalásaimat. Ezért úgy döntöttem, hogy a megjelenések számát kettőre mérsékelem. Az első ilyen csökkentett szám egy vaskos újság lett, amely 2020 elején jelent meg – majd jött a Covid, ami végleg átrendezte a helyzetet. A nyomtatott lap 2022-ben szűnt meg.
Katona Bálint: „Megöregedni nem ciki, bohócnak öltözni igen”
Most szakmai témafigyelőként dolgozom. Rengeteg hazai és külföldi sajtóanyagot kapok, főleg ezekből válogatok – mindig is inkább szervezőnek és szakmai koordinátornak tekintettem magam, mint klasszikus újságírónak. Csémi Klára felelős szerkesztővel 2005 óta dolgoztunk együtt, az ő munkája és a többi alvállalkozóm – grafikus, korrektor, fordítók – segítségével tudtam biztosítani azt a szakmai színvonalat, amelyet mindig is fontosnak tartottam. A weboldal egyik legnépszerűbb felülete jelenleg a Divatlexikon, amely jelenleg ezeregyszáz kifejezést tartalmaz.
Kiegészítés
Annak érdekében, hogy az elmúlt évtizedekben megjelent tartalmak az Országos Széchényi Könyvtár MATARKA adatbázisa mellett máshol is hozzáférhetőek legyenek, 2023-ban megállapodtam az arcanum.hu-val, akik a 170 nyomtatott lapot, 12 Divatlexikont, 11 Nemzetközi vásárnaptárat digitalizálták, ezek ott elérhetők.
Ha szeretnéd rendszeresen olvasni a DivatMarketing friss bejegyzéseit, töltsd ki ezt az űrlapot: Feliratkozás! A feliratkozás ingyenes!