A textilágazat a világ harmadik legnagyobb műanyagtermelője
a Heinrich Böll alapítvány műanyagtérképe szerint.
Kirsten Reinhold/ TextilWirtschaft
Csaknem 50 millió tonna műanyagot termel a világ textilipara évente. Csupán a csomagolásnak és az építőiparnak van nagyobb részaránya az éves 400 millió tonna műanyagfelhasználásból. Ezzel foglalkozik a Plasticatlas (Műanyagatlasz), amelyet a BUND (Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland – Német szövetség a környezetért és a természetvédelemért) és a Heinrich Böll Alapítvány állított össze. Az elkészült atlaszban nem kap jó bizonyítványt a textilágazat.
A poliészter képviseli a legnagyobb részarányt. A műanyagatlasz szerint a világon felhasznált szálak 70%-a szintetikus szál, ezen belül 80%-kal a poliészter adja a legnagyobb hányadot. A megtermelt poliészterszálak fele kerül ruházati felhasználásra. Az összes textiltermék – beleértve a műszaki textíliákat is – a világ műanyagtermelésében 15%-kal részesedik.
A textilipar az egyik legnagyobb környezetszennyező. „A textilipar a talajvíz, a folyók és a tengerek egyik legnagyobb ipari szennyezője. A ruházati termékek kikészítésénél és színezésénél 20-40 000 különböző vegyi anyagot használnak”, írják a tanulmány szerzői, Alexandra Caterbow és Olga Speranskayat a „Ruházat. Nagyobb felelősség” című fejezetben. Sok vegyi szál alapanyaga kőolaj vagy földgáz. Gyártáskor vegyi anyagokat használnak, amelyek rákkeltők lehetnek, vagy allergiát okozhatnak, befolyásolhatják a hormonháztartást is. A leginkább káros anyagok közé tartozik a formaldehid, a fluorozott vegyszerek, a lángállóságot adó adalékok, sőt néhány színezék is.
Veszélyek a gyártás során. Az Atlasz arról is beszél, hogy a textilláncban használt károsanyagok nemcsak a dolgozókat, hanem a környezetben élőket is érinthetik. „A textiliparban dolgozók – 70%-uk nő – közül sokan szenvednek a munkájukkal kapcsolatos betegségben.
Világszerte a még hordásra alkalmas ruházati termékek 64%-a kerül a szemétbe.
Az EU-ban a textilhulladék 80%-a vagy égetésre, vagy lerakásra kerül. Kb. 10-12% kerül újbóli eladásra. A maradékot a fejlődő országokba exportálják, ahol viszont ez a külföldről érkező használtáru zavarja a hazai piacot. A tengerbe kerülő textilhulladék a többi műanyaghulladéknál mélyebbre kerül, és a tenger élővilágában okoz problémát.
Second hand vagy ruhacsere? A Műanyagatlasz női szerzői a fenntartható fogyasztás érdekében a használt „second hand” ruházat vásárlását, vagy a ruhák cseréjét javasolják. De alternatíva lehet a biobázisú szálak és az egyéb biológiai anyagok használata is a ruházkodásban.
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
