Kevesebb vásárló, kapuikat bezáró üzletek. Az okos kereskedők ismerik erre a jó választ.
Matthias Erlinger/ TextilWirtschaft
2017-ben 770 divatkereskedés húzta le a rolót Németországban. Legalábbis ezt állítja a BTE a forgalmi adók statisztikájára hivatkozva. Mintegy 16.500 üzlet még aktív. Kérdés, meddig. A kölni Kereskedelemkutató Intézet (IFH) 2030-ig csak Észak-Rajna-Vesztfáliában közel 20.000 üzlet bezárására számít (minden szakágban). És a BTE is több száz divatüzlet megszűnésével kalkulál a következő években.
Lényegtelen, hogy a prognosztizált számok helyesek vagy sem. A tendenciát tekintve helytállóak a kijelentések.
Ahogy arról bármely járási székhely belvárosának üresen álló üzletei is tanúskodnak. A vásárlói szokások megváltoztak, de a legtöbb belváros nem. Gyakran kevéssé csalogatóak ezek a helyek. Nem kell eretneknek lenni ahhoz, hogy kijelentsük:
ez a helyzet a legtöbb divatkereskedéssel is. Gyakran még mindig az a mindennapos, hogy a választék esetleges, az áru úgy néz ki, mintha raktárban állna, a világítás egyhangú, a részlegek unalmat árasztanak.
A változtatásra való nyitottság főleg azért nélkülözhetetlen, hogy ezen változtatni lehessen. A beruházások csak ezután jöhetnek. A csapatszellem és a jó hangulat például nem elsősorban fizetés kérdése, hanem a vezetési stílus függvénye. Van olyan német kiskereskedő, aki például sikeresen együttműködik egy jól ismert helyi fodrásszal. Számtalan lehetőség létezik. Nem kell hozzá milliókat invesztálni. Elengedhetetlen követelmény azonban, hogy pontosan ismerjük vásárlóinkat, hogy vállalkozásunkat az ő igényeikhez és életstílusukhoz tudjuk igazítani. Ez nem pénzkérdés. A mindent újragondolás képességére van szükség. És magas szintű kompetenciát igényel a mindennapi végrehajtásban.
Előfizetés a magazinra Médiaajánló FeliratkozásAz a remény, hogy a belvárosok önmagukban újjáélednek, nem jelent alternatívát
