Business

TECHNOLÓGIA ÉS DIVAT

Budapest Central European Fashion Week: Fashion & Technology kerekasztal-beszélgetés

 Az idei Budapest Central European Fashion Week keretében október 25-én az Ybl Budai Kreatív Házban zajlott a nyolc nemzetközi szakértőt felvonultató Fashion & Technology kerekasztal-beszélgetés. Nemzetközi szakértők vitatták meg a technológia és a divat területének legfontosabb kérdéseit. A rendezvény a fenntarthatóság hangsúlyozása mellett a divatipar legfrissebb innovációs megoldásaival is foglalkozott.

AZ ANYAGHASZNÁLAT JÖVŐJE A DIVATIPARBAN

Milyen az innovatív anyaghasználat? Hogyan alakulnak át az alapanyagok? Miként keverednek a technológia, a művészet és a textilgyártás szakterületei? Mindez hogyan hat a jövő divatiparára? Öt, a textil-ruha szektor különböző területeiről érkező szakembert hallhattunk: 

  • Carmen Hijosa, az Ananas Anam alapítója a mezőgazdasági termelés hulladékából, ananászlevelek rostjából fejlesztette ki a Piñatex® nemszőtt textíliát, mely a ruhák mellett cipő-, táska-, és bútorszövetként is megállja helyét.
  • Lévai Zsófi fashion-tech designer, aki a tavalyi Mercedes Benz Fashion Week legjobb magyar tervezőjének járó díjat vitte el, jelenleg is viselhető technológián dolgozik: kötött ruha kollekciója kommunikációs fedőrétegként is funkcionál.
  • Ista Boszhard az amszterdami TextileLab társalapítójaként kutat a biológia területén – baktériumok felhasználásával dolgoznak egy új, teljesen ártalmatlan textilszínezési eljáráson – , és a divattechnológia kulturális, közösségi részén is.
  • Ryan Mario Yasin, a Petit Pli márka alapítója olyan, pliszírozott technológián alapuló gyerekruházatot fejleszt, mely hat hónapostól akár négyéves korig folyamatosan együtt nő a kicsikkel, ezzel csökkentve a folyamatos ruhacserével járó hulladékot.
  • Csillag Katalin Zita divattervező szerteágazó nemzetközi tapasztalataival, élményeivel adott perspektívát a fenntarthatóság kérdéseiben. Kiemelte: a fast fashion probléma gyökere az, hogy a végfelhasználó nem szembesül a károkkal, melyeket okoz. Erre az oktatásnál is erőteljesebb választ csak a tapasztalat tud adni. Így nagyon fontos, hogy minél több vásárló láthassa: azt a pénzösszeget, melyet a már-már irracionálisan olcsón árult ruhákon spórol, valójában a világ másik pontján, más emberek „fizetik meg” helyette a környezeti és társadalmi mellékhatásokon keresztül.

Elhangzott, hogy óvatosnak kell lennünk a környezettudatosnak tűnő anyagokkal is: például a kőolaj-alapú műszőrme előállítási folyamata is igen szennyező, ráadásul a mikroműanyagok élettani hatásairól még pontos kutatási eredményeink sincsenek. A számtalan biztató, fenntartható példa és terv közül a sharing economy (közösségi gazdaság) emelkedett ki: ebben a teljes termék-életcikluson át a gyártók maradnának a ruhadarabok tulajdonosai, így gazdasági, nemcsak társadalmi érdekükké is válhat az újrahasznosítás.

LÉTEZIK-E ETIKUS DIVAT?

Mi a probléma ezzel a fogalommal? Vannak a modelleknek jogaik? Mi történik a gyárakban?

A második beszélgetésben Olivia Pinnock divatújságíró (aki többek között a Forbes-nak, a Future Laboratorynak és a Euronewsnak ír a divatipar kérdéseiről. 2016-ban elindított „The Fashion Debates” címmel egy panelbeszélgetésekből álló rendezvénysorozatot Londonban, ami az ipart érintő etikai kérdéseket feszegeti, így például a ruhagyári munkások és a modellek jogait) osztotta meg gondolatait a közönséggel az etikus divatról, amely szerinte valójában nem létezik, mivel „napjainkban a világ egyetlen divatcége sem tudja garantálni, hogy az ellátási láncnak és/vagy a gyártási folyamatnak egyetlen részében sem történik meg az emberek rabszolgaságba hajló kihasználása.” A megoldást az átláthatóság növelésében és a témára jelentősen fogékony fiatalságban látja.

TECHNOLÓGIA ÉS DIVAT

Hogyan jelennek meg a technológiai innovációk a divatiparban? Miként szolgálhatja a divattechnológia az üzletfejlesztést? Mi a kapcsolat a márka és az innováció között?

A harmadik rész vendégei Pavan Bahl, a MouthMedia Network társalapítója és Ivancsics Bence, a Sneakertracker alapítója voltak, akik a kiskereskedelem információ-technológiai megoldásairól meséltek. Az offline boltoknak a webshopok mellett is van jövője, csak időben be kell kapcsolódniuk a 4. ipari forradalom által hozott okos, adatközpontú lehetőségekbe. Ilyenek például a virtual merchandising; az „okostükrök”, melyek azonnal megmutatják, hogy a kirakatban kinézett ruhadarab hogyan állna rajtunk; illetve az RFID-címkék, melyek a vásárlók termékhasználati szokásait is képesek felmérni. Ennek érdekében azonban egyetlen vállalkozás sem kerülheti el adattechnológiai szakemberek alkalmazását.

Rendkívül tartalmas beszélgetéseket hallottunk, rengeteg izgalmas, jövőbe mutató ötlettel, melyekből sok inspirációt meríthettünk ahhoz, hogy a világ villámgyors fejlődési tendenciáit egyértelműen pozitív irányba fordíthassuk.

Pál Veronika, Innovatext Zrt.

Előfizetés a magazinra Médiaajánló  Feliratkozás