A márciusi lap kapcsán
A közelmúltban – a karantén vége felé, amikor már jobban voltam, időt szakítottam néhány nemszeretem feladat elvégzésére is, például a kézbesíthetetlen, visszajött újságok címeinek javítgatására.
A postázás után néhány héttel szokta jelezni az expediáló cég, hogy már el lehet hozni tőle a „visszapostázott” lapokat. Egy darabig szemezni szoktam az újságkupaccal, mielőtt ráveszem magam, hogy kibontsam őket, és a listáimban javítsam, esetleg töröljem a kézbesíthetetlennek jelölt címeket. Unalmas, sziszifuszi, mégis odafigyelést, türelmet igénylő hosszadalmas feladat. Végül jó pár napos halogatás után nekikezdtem.
Bosszantó újítással, hibaforrással szembesültem, ami korábban, a saját tesztpéldányom kibontásánál nem is tűnt fel.
Egy talán meggondolatlan, ésszerűtlen döntés miatt nagyon kicsi az újságra kerülő etikett, és nyilván a szűkös hely miatt egy sorba került a cégnév, a címzett neve és a beosztása, meglehetősen apró betűkkel.
A postás által megadott „nem azonosítható” jelöléssel ellátott kupacból előfizetők, ismert cégnevek kerültek elő.
Amikor rákérdeztem a cégnél, akivel hosszú évek óta dolgozok, a cégvezető válasza az volt, hogy szerinte ez nem ront a cím olvashatóságán, a változtatás egyik oka a kisebb – olcsóbb címke volt.
Megígérte, hogy legközelebb újra nagyobb címkét fognak használni, és ismét külön sorokba nyomtatják a különböző adatokat, ahogy korábban is tették.
Ráment egy napom, amíg egyenként kikerestem a címeket a listáimból, telefonálgattam, egyeztettem, javítottam a listákat, és jónéhány cégnek újrapostáztam az újságot. Összességében a kiküldött mennyiséghez képest nem volt olyan sok a visszaérkezett mennyiség, de sajnáltam az erre fordított időt.
Amúgy megvan a kialakult rendje, mi a sorsa az egyébként máskor, normális esetben is visszapattanó lapoknak. Kapcsolatban vagyok néhány olyan ügynökkel, aki örül, ha kap ezekből a példányokból, és ajándékba viheti a kiskereskedő partnereinek. Úgy gondolom, ez hasznos mindenkinek. A napokban várom, hogy érte jöjjenek, és elvigyék.
Tanulság? Nincs. Továbbra sem gondolom, hogy a legapróbb részletekig mindent szabályozni lehet. A józan paraszti ész, a bevált gyakorlat mentén kell a munkánkat végezzük. És el kell fogadjam, hogy becsúszik egy-egy hiba, azaz
ahol gyalulnak, ott hullik a forgács.
Csaba Anna-Mária
kiadó – főszerkesztő
