Sötétedés után az Iparművészeti Múzeumban
Újra lesznek zseblámpás tárlatvezetések, ezúttal az Iparművészeti Múzeum Opus 735 című kiállításában
Igazán megrázó és egyben felemelő olyan kiállítást látni, amely a háború okozta pusztítást mutatja be. A páratlan kincsekkel bővelkedő Esterházy hercegi kincstár műtárgyai ugyanis bombatámadás áldozatává váltak a budai Esterházy kastély Tárnok utcai pincéjében a II. világháború végén. Megközelítőleg öt évig hevertek a föld alatt, mielőtt kibányászták a sérült textileket, törött ötvöstárgyakat és darabokban lévő fegyvereket. Több mint hetven éve azon vannak az Iparművészeti Múzeum restaurátorai, hogy amit csak lehet, helyrehozzanak ezekből. De vannak olyan műtárgyak, amelyek nem javíthatóak. Ezekből készült az Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain című kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum Üllői úti épületében. Egymás mellett tekinthető meg a kincs roncsként és fotóról eredeti pompájában.
Ez az exkluzív program még izgalmasabb kurátori tárlatvezetéssel, de lehet ezt még tovább fokozni: és ez a zseblámpás vezetés, amikor a sötétben minden figyelem egyetlen tárgyrészletre szegeződik, és a fényt kizárólag a zseblámpa szolgáltatja. A múzeum művészettörténészének segítségével, az Üvegcsarnok fényeinek félhomályában kerül sor erre a különleges múzeumi élményre szeptember 15-én és 23-án 19 órától!
Jegyvásárlás: https://bit.ly/3xfZZOU
Bejárat a IX., Hőgyes Endre u. 10. felől
Vaszary lappangó képeiből nyílik kiállítás az MNG-ben
Kultúra-múzeumok-kiállítás-képzőművészet
A 20. első felének egyik legnépszerűbb festője, Vaszary János nemrég előkerült, eddig soha be nem mutatott képeiből is válogat a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Vaszary – Az ismeretlen ismerős címmel szerdától látható, hetven alkotást felvonultató kiállítása.
„Vaszary állócsillaga a magyar festészetnek”, fantasztikus virtuozitással megáldott alkotó, aki máig a magyar közönség egy kedvence – mondta el a kiállítás keddi sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Baán László emlékeztetett arra, hogy az MNG 2007-ben rendezett nagykiállítást a festő életművéből, de „a Vaszary-láz azóta sem csillapodott”. Ehhez hozzájárult az is, hogy amikor megkezdődött az Új Nemzeti Galéria, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ tervezése, a költözés előkészítése során az MNG raktárának mélyén előkerült két, évtizedek óta lappangó tekercs. Ezeket kibontva Vaszary János negyven, addig ismeretlen festményére bukkantak a szakemberek – idézte fel.
Az így felfedezett képeket sehol sem reprodukálták, még Vaszary életében sem, közvetlen a festő műterméből, illetve hagyatékából kerültek a múzeumba. Ebből az anyagból mutatja be a 24 legszebb és legizgalmasabb művet a szerdán nyíló kiállítás, mellettük pedig az MNG gyűjteményében őrzött, illetve magángyűjtőktől kölcsönzött képeken keresztül a tárlat Vaszary teljes életművét áttekinti – közölte Baán László.
Gergely Mariann kurátor hozzátette: a kiállítás így további, eddig be nem mutatott festményeket is felvonultat. Ilyen például a Vaszary fiatalkori, naturalista korszakában festett, most magántulajdonban lévő Virágáruslány, míg az MNG-ben frissen előkerült anyag képeire egységes, ezüst színű keretezés hívja fel a látogatók figyelmét.
A kiállítás bemutatja Vaszary 1. világháború utáni, expresszív korszakát; számos „új” művel a tatai műteremházban festett, napfényes enterirőröket, virágcsendéleteket, kerti kompozíciókat; a nagyváros és a Duna-korzó fényeit megragadó festményeket, majd – szinte kizárólag frissen előkerült munkákon keresztül – az itáliai tengerpart hangulatát megidéző képeket is.
A 2023. január 15-ig látható kiállítást egy Vaszary János életét bemutató film egészíti ki, de a közönség számos rendhagyó vezetésen, előadásokon és egyéb programokon keresztül is megismerheti a tárlatot.
Világszerte 42 kiállítással emlékeznek az ötven éve elhunyt Pablo Picassóra a következő másfél évben
Spanyolország-kultúra-képzőművészet
(MTI) – Világszerte 42 kiállítással és számos kulturális eseménnyel emlékeznek meg halálának 50. évfordulója alkalmából Pablo Picassóról (1881-1973) a következő több másfél év során.
Az emlékév ünnepélyes madridi megnyitóján ismertetett program szerint Spanyolországban 16, Franciaországban 12, az Egyesült Államokban hét tárlatot szentelnek a világhírű művész munkásságának. Emellett Németország, Svájc, Monaco, Belgium és Románia is csatlakozik a rendezvények sorához. A kiállításokra a Picasso család kétszáz alkotást kölcsönöz személyes gyűjteményéből, amelyet a művész unokája, Bernard Ruiz-Picasso vezette párizsi Picasso múzeum és alapítvány további 600 kölcsönadott műtárggyal egészít ki.
Az emlékév szeptember végén nyíló első tárlata a madridi Fundación Mapfre kiállítóteremben a Julio González spanyol szobrász és Picasso közötti szakmai kapcsolatot, egymásra gyakorolt hatásukat vizsgálja.
Októberben a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum Picasso és a francia divattervező, Coco Chanel együttműködését mutatja be a színház és a balett világában díszlet-, valamint jelmeztervezőként.
A Prado Múzeumban a Picasso és El Greco című, novemberben nyíló kiállítás arra kíván rávilágítani, hogy a spanyol manierizmus legnagyobb mestere, El Greco művészete milyen szerepet játszott Pablo Picasso kubizmusának létrejöttében. A Zsófia királyné Múzeum 2023 áprilisi tárlatán az 1906-os évre koncentrál; „A nagy átalakulás” címmel rendezett kiállításon a művész első kubista próbálkozásai lesznek láthatók.
Ha van olyan művész, aki meghatározza a 20. századot, annak minden kegyetlenségével, erőszakosságával, szenvedélyével, túlzásaival és ellentmondásaival együtt, az kétségtelenül Picasso
– fogalmazott Miquel Iceta spanyol kulturális miniszter, hangsúlyozva, hogy a maga teljességében kívánják bemutatni a művészt, nem elrejtve életének vitatható oldalait sem. Spanyolország több hat millió eurót költ az emlékév programjaira, amelynek felét a spanyol állam, másik felét az egyik legnagyobb távközlési vállalat finanszírozza.
(MTI/kfkr \ pmg)
Hans van der Meer: Apró rejtélyek
Kultúra-fotóművészet-kiállítás
Hans van der Meer holland dokumentarista 113 képet és három videós alkotást tartalmazó Budapest-sorozatából nyílik kiállítás a Capa Központban. Hans van der Meer nemzedékének egyik legegyedibb holland dokumentarista fotográfusai közé tartozik.
Hans van der Meer nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusai közé tartozik: képekkel és szavakkal mesél. Szemléletmódja kutató tekinteten és éles megfigyelőképességen alapul, ahol kéz a kézben jár az empátia, a társadalmi szerepvállalás, az erős humorérzék és az abszurditás. Ezek a szálak végig kísérik a teljes életművét. Az Apró rejtélyek c. kiállítás az 1985–86-ban Budapesten készített sorozatán kívül, a későbbi projektekből is megmutat olyan kiemelkedő pillanatokat, melyek gyökerei Van der Meer magyarországi munkásságának időszakába nyúlnak vissza vagy erre az időszakra utalnak. A 113 képet és 3 videót bemutató tárlat szeptember 15. és december 23. között tekinthető meg a Capa Központban.
Van der Meer Budapest-sorozata betekintést nyújt mindabba, ami Van der Meert fiatal, kíváncsi kívülállóként lenyűgözte egy olyan országban, amely első látásra idegennek és távolinak tűnt, de ahol hamar rátalált a saját útjára.
