Business

Off-price koncepciók és bérleti díjak nyomják a bolti kiskereskedelmet

Kíváncsi, vajon idén tovább bővül-e hazánkban a kiskereskedelmi forgalom?

Átfogó elemzés és prognózis

A 2017. évi gazdasági növekedésből Európa valamennyi országa képes volt profitálni – állapítja meg a GfK legfrissebb tanulmánya, amely 32 európai országban mérte fel a kiskereskedelem aktuális helyzetét.  A 24 oldalas átfogó dokumentum összegzi és térképen szemlélteti: 

  • a vásárlóerő,
  • a kiskereskedelem háztartások fogyasztásából való részesedésének,
  • az inflációnak, és
  • az egységnyi eladótér termelékenységének alakulását, és
  • a bolti divatcikk-kereskedelem helyzetét 2017-ben.

 

A kiadvány idén 4 oldalas mellékletben elemzi a vasárnapi boltzár kiskereskedelemre gyakorolt hatását Magyarországon, és a visszatekintésen túl a kiskereskedelmi forgalom 2018. évi volumenére vonatkozó prognózist is tartalmaz.

Ha kíváncsi, vajon idén tovább bővül-e hazánkban a kiskereskedelmi forgalom, és mi látható Európa más országaiban, valamint a régióban, akkor töltse le ingyenesen a teljes GfK tanulmányt ezen a linken: https://insights.gfk.com/gfk-az-európai-kiskereskedelemről-0

 A tanulmányból kiemeltük az alábbiakat:

DIVATÁRU-KERESKEDELMI FORGALOM 2017-BEN

Az árakat nem csak az online kereskedelem tartja alacsonyan, 13,5% a divat­áru szegmens részesedése a bolti kiskereskede­lemből (EU-28)

A bolti kiskereskedelmet, különö­sen a divatáru-kereskedelmet az online kereskedelem, az off-price koncepciók, a fogyasztókért küzdő vertikális integrációban működő gyártók és a keresett lokációkon egyre növekvő bérleti díjak egy­aránt árnyomás alá helyezik.

Bár a szegmens számára a bol­ti kiskereskedelem egyre veszít jelentőségéből, a divatáru-kereskedelem EU-szerte 13,5 százalékos részesedéssel bír. Ezzel a bolti kiskereskedelemből származó forgalmat tekintve az élelmiszer-kiskereskedelem mögött a második legerősebb szektornak tekinthető.

A tanulmányban vizsgált országok között azonban jelentős különbségek tapasztalhatók. A háztartások különösen Dél-Európában, így Olaszországban (16,9%), Spanyolországban (15,1%) és Portugáliában (14,3%) költenek az üzletekben átlagon felül ruházati cikkekre és cipőre. Ezzel szemben Skandinávia a másik végletet képviseli, ám Nagy-Britanniában, ahol a bolti kiskereskedelem 17,3 százalékos részese­déssel bír, gyakorlatilag megborul az észak-déli megosztottság. A divatáru-kereskedelemből az üzletek 14,9 százalékos részesedése Írországban is átlagon felüli. 

Az előbbiekben említett három dél-európai országgal ellentétben, ahol a teljes – online és offline – divatárupiacon mindössze egyszámje­gyű részaránnyal rendelkezik az online csatorna, Nagy-Britanniában a divatáru-forgalom több mint egynegyede az online csatornából szárma­zik. A nagy nyugat-európai piacok közül a sziget­ország lakóinak körében a második legmagasabb a hajlandóság arra, hogy ruházati termékeket és cipőt online rendeljenek.

Az élen a németek állnak, bár a GfK ruházati paneljéből* származó insightok alapján az online vásárlókról a bolti kiskereskedelemnek közel sem kell teljesen lemondania. Sőt, e két csatorna na­gyon is jól kiegészíti egymást, hiszen jelenleg kö­zel minden második fogyasztó párhuzamosan használja az online és offline csatornát. A növekedés azonban az elmúlt években kezdte elérni a határa­it.

A többcsatornás kiskereskedelmi megközelítés fontosságát jól jelzi az omnichannel vásárlók egy főre jutó költési szintje, ami több mint kétszer olyan magas az ő esetükben, mint a tisztán csak online vásárlók és a kizárólag üzletekben vásárló fogyasztók körében.

Mindazonáltal egyre nő a nyomás az online kiske­reskedelem által gerjesztett verseny okán, amit tovább erősít az ún. off-price koncepciók – azaz (régebbi) árucikkek alacsony áron való nagy men­nyiségben történő kiárusítása – jelentőségének növekedése. A GfK ruházatipanel-adatai szerint az off-price koncepciók az outlet centerekkel együtt a teljes németországi divatcikkforgalomból 6 szá­zalékkal részesülnek. E koncepcióban az árcsökke­nés által generált rövid távú forgalomnövekedés hatással van a kiskereskedők által alkalmazott haszonkulcsra, ami a verseny további kiéleződésé­hez vezet.

*Az európai szintű adatokkal szemben a GfK ruházatipanel-adatai nem csupán a ruházati és cipőtermékeket, de a lakástextíliákat is magába foglalják.

A teljes GfK tanulmány erről a linkről tölthető lehttps://insights.gfk.com/gfk-az-európai-kiskereskedelemről-0

Előfizetés a magazinra Médiaajánló  Feliratkozás 

Szóljon hozzá

Oldal tetejére