Fájó veszteség érte a Magyar Divat Intézetet! Kun Andrásné, a mi Jutkánk 73 éves korában – gyors lefolyású betegség következtében – itt hagyott bennünket. Aktív idejében az egész szakma ismerte.
A Könnyűipari Műszaki Főiskolán szerezte meg diplomáját és munkahelyei közül a legtöbb időt a Magyar Divat Intézetnél – korábbi nevén – Ruhaipari Vállalat – töltötte. Az új divat megvalósításához elengedhetetlen, kulcsfontosságú területre szakosodott. A szerkesztés és szabászat mestere lett. Először munkatársként, szakértőként majd vezetőként és tanárként. Az ő nevéhez fűződik a Müller szabászkönyv magyar nyelvű kiadása is.
Régen történt. 35 évvel ezelőtt – 1986-ban – az eladósodott Magyarország kormánya az állami vállalatok vezetését a dolgozók kezébe adta, mondván „vigyék el ők a balhét”. A dolgozóknak ezért igazgatót kellett választaniuk, és egy olyan kollegát, aki az úgynevezett „munkáltatói jogokat” gyakorolja a vezető felett. Őt választották! Mert nemcsak jó szakember volt, hanem közösségi ember is, aki bírta a többség bizalmát. Kevesen mondhatják ezt el magukról.
Jó ember volt! Mindig így fogok emlékezni rá, pedig a fent említett szerepköre miatt voltak vitáink, hiszen a mostani szóhasználattal élve válságmenedzselést kellett végezni, amelyben egyikünknek sem volt gyakorlata, de ahhoz kétség sem fért, hogy mindketten a legjobbat akartuk: megmenteni az intézetet.
Életvidám ember volt! Szeretett élni, legyen az szakmai vagy magánszféra. Ezt a következtetést a számos, közösen eltöltött kiszállás alatt tapasztaltam meg. Hiányozni fog, vagy már most is hiányzik mindenkinek.
Neményiné dr. Gyarmathy Margit az MDI nyugalmazott igazgatója
