Frankfurti szakvásárok – DivatMarketing-interjú 3.
Két járvány sújtotta év után, 2022. június végén egy időben három jelentős szakvásárra került sor Frankfurtban, ahol végre ismét személyesen találkozhattak a textiles szakma és az ahhoz szorosan kapcsolódó műszaki területek képviselői. A Heimtextil, a Techtextil és a Texprocess nagyszámú érdeklődőt vonzott, akik között ott voltak a hazai szakemberek is. Összeállításunk az ő vásári tapasztalataikkal ismerteti meg olvasóinkat. Csémi Klára/DivatMarketing
Szabó Rudolf – Ing-Tex. Bt.
A kiváló szakember a Rejtő Sándor Alapítvány tagjaként a mai napig törekszik a szakmai ismeretek gyarapítására, hasznosítására, oktatással, cégképviselettel, illetve szaktolmácsolással foglalkozik. A hazai szakterületet átfogóan ismeri, a textilgépgyártás és a textiltechnológiák területén széleskörű, kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. Frankfurtban egy vállalkozás vezetőinek tájékozódását, tárgyalásait segítette egy beruházással kapcsolatban.
Mint mondja, szemben a korábbi évekkel, amikor a Heimtextil hatalmas területű és magas színvonalú volt, és számos hazai kiállító (Gardénia, Rábatext, Pannon-Flax stb.) vett rajta részt, mostanra a vásár mérete és látogatottsága nagyon visszaesett. Az okok közül hármat emel ki: azt, hogy a hagyományos textilgyártás nagyrészt áthelyeződött Ázsiába, másrészt a covid-járvány távol tartotta az ázsiai kiállítók többségét, az orosz és az ukrán látogatók pedig a szomszédunkban zajló háború miatt maradtak el.
Rámutat ugyanakkor arra: a nagyértékű műszaki, ún. smart textíliák fejlesztésében Európa ma is meghatározó, ami Frankfurtban is visszatükröződött. A Techtextil dinamikusan növekvő képet mutatott, nyilvánvaló volt, hogy a műszaki textilek és a kompozit szálerősítők gyártása terén az európai cégek erős pozíciókkal rendelkeznek. A kompozit erősítő szálak közül főleg a szénszál dominált; a kompozitok ma már kulcsfontosságúak számos különleges felhasználási területen.
Említ néhány meglepő újdonságot is. Elsőként a hímzéssel készített preform, könnyű, kiváló mechanikai paraméterű CFRP (szénszál-erősítésű kompozit) autóabroncs-felniket. Ezeknél a fektetett szénkábelt hímzőfonallal rögzítik a formának megfelelően, majd kikeményítik. Egy másik újdonságot a Shima Seiki japán cég mutatta be, amelynek síkkötő gépén a szénkábelt két irányban fektetik be, és a hosszirányú láncok kötését Stäubli Jacquard névbeszövő géppel vezérlik. A különböző kötésszerkezeti struktúrákkal a kis nyúlású szénkábel kelmék jól alakíthatók a 3D felhasználási igényeknek megfelelően. A kompozit erősítő struktúrák gyártása terén a programozható láncemeléssel különleges textilstruktúrák előállítása válik lehetővé – magyarázza.
Emlékeztet arra, hogy a korábbi gyakorlat – a Just in time, mindent Ázsiában olcsón gyártani, hogy a termék raktározás nélkül adott időben rendelkezésre álljon – kudarcot vallott a járvány, a szállítási balesetek, a konfliktusok és a drágulás miatt. A kulcsfontosságú termékek egyre nagyobb részének gyártását Európába kellene visszahozni, mert az autógyártás hazánkban és a térségünkben mennyiségben és minőségben dinamikusan növekszik. Perspektivikus területről van szó, hiszen autónként kb. 30 kg a textilszálat használnak fel (üléshuzat, szigetelők, légzsákok, abroncsgumi). A szénszál-erősítésű kompozitok meghatározók továbbá a prémiumkategóriájú autók karosszériája, valamint a repülőgépek és a helikopterek gyártásánál is. Számos textilstruktúra megtalálható továbbá a gépkocsikban az üzemanyagcella anód és katód felületét fedő pórusos, szenesített kelmétől a gázüzemű, szénszál-erősítésű tartályok gyártásáig.
Mint leszögezi, a száltechnológiára épülő ismeretek elengedhetetlenek a jövő csúcstechnológiái területén. Ezeknek a nagy teljesítményű szálaknak a feldolgozása különleges textiles tapasztalatokat igényel.
Szabó Rudolf ennek kapcsán azt mondja:
sajnálatos, hogy Magyarországon a textilgyárak többsége bezárt, és megszűnt minden szintű oktatás a textillel kapcsolatos technológiák területén. A száltechnológiával kapcsolatos hazai vállalkozások száma jelenleg mindössze 40-50 körül van. Számos iparág felismerte, hogy szükség van a szakmai bástyának számító technikusképzés fél évszázad utáni újbóli felélesztésére, mivel már érződik a szakmai utánpótlás hiánya. Tekintettel arra, hogy az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok megszerzése kb. 4 + 3 év, a „tél beállta” előtt célszerű lenne a terület igényeinek felmérése és a várható igényeket kielégítő szakoktatás mielőbbi létrehozása. – Központi támogatásra egyelőre nem számíthatunk, így a vállalati erőforrásokra támaszkodva kívánunk előre lépni a térségünkben korábban nagy szerepet betöltő szálfeldolgozás mai elvárásoknak megfelelő életben tartása érdekében
– fogalmaz.
Végül rámutat: van néhány kiemelkedő példa a műszaki textil területén (szénszál, OPAN gyártás, üvegszál-szövés, polipropilénszövés), és több svájci szalagszövő (kötszer- és hevedergyártó) cég is hazánkba helyezte át a termelését.
A középfokú textiles képzés immár sürgető feladattá vált. Ennek megtervezése, majd beindítása nem várathat magára. Sajnálatos, hogy ennek jelentőségét az állami szervek nem ismerik fel.