Kép: Szigetvári Eszter/ TMTE
Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara (OE RKK), a Magyar Könnyűipari Szövetség (MKSZ), a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) Könnyűipari Szakmai Napot rendezett 2019. május 9-én az Óbudai Egyetem RKK karán. A textil-, textilruházati-, bőr- és cipőipari szakember találkozóján több mint 60 fő vett részt. Kutasi Csaba
Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia MKSZ elnök és Pataki Pál TMTE elnök üdvözölte a hallgatóságot, majd Dr. habil Koltai László az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja köszöntötte a megjelenteket. Röviden felidézte a közel 50 éve létrehozott Könnyűipari Műszaki Főiskola, majd a 2000-ben Budapesti Műszaki Főiskolává átalakult, 2010-től pedig az OE RKK-ként működő időszakok főbb képzéseit. Jelenleg 1.200 hallgatójuk van, akiket 53 fős oktatógárda képez. Elsőként kezdték a mérnökasszisztens képzést, két mesterszakkal rendelkeznek, doktori képzésük az anyagtudományiok és technológiák területen működik. Kihelyezett képzést tartanak a romániai Székelyudvarhelyen, valamint Salgótarjában.
Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia elnökletével folytatódott a textil-, textilruházati-, bőr- és cipőipari szakember találkozó programja.
A Magyar Design- és Divatügynökség (MDDÜ) bemutatkozása
Az első előadást Bata-Jakab Zsófia vezérigazgató, ill. Forintos Szűcs Anita igazgató tartotta. Bevezetőjükben elmondták, hogy állami szervezetként működnek. A kormány elé terjesztettek egy tanulmányt, amiben a hazai divat- és designterületre váró feladatokat vázolták, koordinálva a divatiparágak fejlesztését és fejlődését, nemzetközi ismertségük és elismertségük fokozását. Főbb célkitűzéseik között szerepel a kereskedelmi és exportlehetőségek javítása, a hazai minőségi gyártóháttér erősítése és fejlesztése, az itthoni és nemzetközi szakmai koordináció fokozása, tudásbázis kialakítása, a szakmai oktatás támogatása, az iparági foglalkoztatottság nyomon követése.
A stratégiai alappilléreket a kutatás, a nemzetközi értékesítés és megjelenés támogatása, a gyártásfejlesztés, az oktatásnál főleg a mentorálás, továbbá rendezvények szervezése jelenti. Beszámoltak több lebonyolított sikeres programról, így külföldi bemutatókon (London, Milánó) való részvétel, Szalon Budapest kiállítás, Design Start Mentor program, évente kétszer Budapest Central Európa Fashion Week, stb. Jövőbeni feladataikat képezi többek között egy design könyvtár összeállítása, az adatbázis bővítése, nemzetközi mentor program létesítése és ősszel egy szakmai konferencia szervezése.
Az MDDÜ el szeretné érni, hogy Magyarország a régió divatközpontjává váljon. Kedvező információ mindannyiunk számára, hogy igyekeznek helyreállítani iparági szakmunkák presztízsét is, amelyhez nemzetközi színvonalú oktatás párosul.
Az előadásokat követő szünetekben sokan keresték fel az MDDÜ előadóit további információk megszerzése érdekében.
A cseh textil-, ruha-, bőr-, és cipőipar kihívásai – fókuszban a fenntarthatóság
Ing. Olga Chybová, környezetvédelmi szóvivő (Csehország, INOTEX spol. s.r.o.) előadása elején az INOTEX-et mutatta be, amely 60 éve állami kutatóintézetként indult, a rendszerváltás óta magántulajdonú textiltársaságként működik 47 munkatárssal. K+F transzferrel foglalkoznak, új technológiák megvalósítását saját termelő egységeikben is végzik. Főleg „nedves technológiák”-at (kikészítés, színezés, égéscsökkentett képességű textíliák) végeznek, továbbá segédanyagok előállítása és forgalmazása is tevékenységi körükbe tartozik. Akkreditált textillaboratóriumot is működtetnek, kolorizálást és tanácsadást végeznek aktív kutató-fejlesztő háttérrel.
Csehországban 400 (20 fő feletti) cég működik a textil-, ruha-, bőr-, és cipőipar területén. Jelentős a műszaki textíliákkal, gépkocsiipari bőrökkel foglalkozó vállalkozások szerepe. Az exporthoz képest nagyobb az importbeszerzés (fonal, méteráru, ruházati termék, bőráru) mértéke. Speciális üzemeik is működnek, így a nanoporózus membrán előállítása, a kelmébe épített elektronika, a 3D-s szövés (pl. üreges szövetek), védőruházat-gyártás területét felölelve. Az előadó beszélt az iparágakat képviselő ATOK szervezetről, és a CLUTEX klaszterről. Előbbi próbálja feloldani a szigorú uniós vegyianyag és színezék előírások miatti akadályokat, amelyek a helyi termelőknek versenyhátrányt okoznak, ugyanakkor a beszállítók közötti ázsiai gyártók ilyen kemikáliákkal is dolgoznak. A cipőiparban sikeres a tanúsított cseh gyermeklábbelik előállítása és számos védőeszköznek minősülő bakancs gyártása. Az idősödő lakosság számára előtérbe kerül az okostextíliákra, a fiataloknak pedig a személyre szabott termékek gyártására való átállás igénye. Komoly kihívást jelent a digitalizáció, a robotizáció, az újrahasználhatóság igénye, a környezetterheléssel járó anyagok lecserélése fenntarthatókra.
Végül szó esett az öt ország részvételével folyó ENTER projektről, amely a textilhulladékok feldolgozását, az újrahasznosítást támogatja. Csehországban évente 80-90 ezer tonna, ún. bejelentésköteles ipari-textilhulladék képződik, ezen felül jelentős textilmelléktermékkel is számolni kell. A lakosságnál 20 kg/fő/év a hulladékba kerülő textília, ennek 97 %-át deponálják, 3 %-a szétválogatás után lesz alapanyag. A feldolgozás során – a feltépést követően – nemszőtt-kelméket gyártanak. Nehezebb a helyzet a műszakitextil-hulladékokkal, miután ebben társított anyagok (kompozit), bevonatos termékek egyaránt előfordulnak.
Eco-design oktatása az Óbudai Egyetemen
Prof. Dr. Kisfaludy Márta (DLA) (OE RKK, Intézetigazgató) előadásában előszőr a képzéssel kapcsolatos tantárgyak széles köréről (reáltárgyak, jogi ismeretek, anyagszerkezettan, formatervezés, terméktervezés módszertana) számolt be és kiemelte a hathetes szakmai gyakorlat szerepét.
A textil-, ruházat és a csomagolás területéről származó, különböző kiegészítőket is bemutató illusztrációk során számos sikeres hallgatói terméket ismerhettek meg a jelenlevők. Az ökotudatos gondolkodásra utalt a bemutatott és megvalósított munkaruhaterv, a különleges látványöltözék, zakók szétszedésével nyert anyagokból egyéb termék készítése, a speciális táskatervezés, számos tervezett enteriőr, a polarizáción alapuló világítástervezés, a parametrikus design lámpa és a hungarikumok csomagolása. A maradékanyagok felhasználására kedvező példa volt a tűnemezelt és bőranyag kombinációjával készült termék, az iratmegsemmisítésből származó papírcsíkokból térelválasztó elem kialakítása, biopolimer anyagú flakon létrehozása, vagy éppen a biokompozit anyagú írószertartó. Cipőhöz készült és lézervágással (ilyen eszköz helyben van) is kialakított kamáslit, újrahasznosított anyagból tervezett ülőalkalmatosságot is terveztek a hallgatók.
Stratégiaalkotás extrém gyorsan változó piaci környezetben
Tisótzki István egyéni és startup tanácsadó, mentor (GM-VIP 77) az általa kidolgozott módszert ismertette. Fontos az ügyfélismeretből kiinduló üzleti modell. Leegyszerűsítve értékajánlat tervezés a feladat, abból kiindulva, hogy a piaci szereplő „mire vágyik, mi fáj neki, mit csinál?”. Fel kell tárni, mi nem tetszik a konkurens termékben. A hagyományosnak mondható termékfókuszált tervezés nem a tényleges keresletből indul ki, hanem házon belüli fejlesztésből származó terméket kíván marketingtechnikák segítségével a piacra vinni. A korszerű, ügyfélismeretből felépülő tervezés nem házon belüli megoldás, hanem a problémákra fókuszál, azaz olyan terméket preferál, ami ténylegesen elvárt. Úgy is nevezhető ez a paradigmaváltási folyamat, hogy az egovezérelt fejlesztésről az empátia-vezéreltre kell átállni. Fel kell ismerni, hogy a vevők nem terméket vesznek, hanem megoldást. Dizájnalapú gondolkodás szükséges ahhoz, hogy az értékesítésre kerülő termék kifejlesztését a problémafeltárás előzze meg.
Az ennek megfelelő üzletfejlesztéshez szükséges a cég alapértékeinek rögzítése, a piacon nyerést jelentő termékek meghatározása, vízióként a nyereségcél, a piac- és profitrészesedés, ill. haszonkulcs megállapítása, és a markaígéret lényeges. Cél az ún. „vevőgyár” megteremtése, azaz vegyenek többet a cégtől, az átfutási idők korrektek legyenek, a vevő ajánlja másoknak a vállalkozást. Az összegzésben az elhangzott kifejezések: „keresd a problémát, add el a sztorit, a teljesítmény rólad szól, az újításokat eleinte az immunrendszer kidobja, alkoss stratégiát, gondolkodj exponenciálisan” és végül, de nem utolsósorban: „kifelé az épületből!”.
A TMTE a közeljövőben ezzel kapcsolatos workshopokat szervez, az időpontok a www.tmte.hu honlapon lesznek elérhetők.
CSR kockázatok csökkentésének lehetőségei – online kiértékelőeszköz a kkv-k számára
Christian Baio (Olaszország, SPIN 360) távkonferencia keretében tartotta meg előadását. [A CSR az angol Corporate Social Responsibility kifejezés rövidítése, magyar jelentése társadalmi felelősségvállalás.] Az előadó egy projekt keretében kialakított, olyan ingyenesen elérhető online rendszert mutatott be, amely a kockázatok értékelését teszi lehetővé, majd a kiértékelésnél javaslatokhoz jut a felhasználó. A rendszer az ISO 26000 (A társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos útmutatás) szabványra épül, amelynek alkalmazása függetlenül attól, hogy az adott szervezet az állami vagy a magánszférában működik, fejlett vagy fejlődő országban végzi tevékenységét, így egyformán segíti azt, hogy a társadalom által elvárt felelős módon működhessen. A társadalmi felelősségvállalás eltér a hagyományos megközelítéstől, a teljes ellátási láncban foglalkozik a kockázatok elemzésével és a legjobb gyakorlatok elterjesztésével. Pl. a CSR lehetőséget ad a saját beszállítók szélesebb körű megismerésére, hálózat létrehozására.
Az előadó hangsúlyozta, a projekt keretében megvalósított szoftverfejlesztéssel olyan lehetőség áll minden felhasználó rendelkezésére, amely kérdés-feleletalkalmazással biztosítja az emberi jogokkal, etikus bérezéssel, környezeti hatásokkal kapcsolatos jellemzők (pl. tanúsítványok betöltésével), fogyasztói szokások, ügyfélproblémák feldolgozását. Az eszközzel önértékelésre (hol állunk, hova tudunk eljutni a közölt hibajavító lépésekkel), eredményértékelésre és kockázatcsökkentésre nyílik lehetőség.
Társadalmi felelősségvállalás a hazai cégek olvasatában
Valkár Zsolt, ügyfélkapcsolati vezető (CWS-boco Hungary Kft.) előadása elején a céget bemutatva elmondta, hogy az német családi vállalkozásból indult száz éve, az egészségesebb és biztonságosabb jövő érdekében. Mosdóhigiéniával, szennyfogószőnyeggel, munka- és védőruházattal, ill. kapcsolatos bértextília-programmal foglalkoznak. Kiemelten kezelik a tevékenységgel kapcsolatos víz, energia, vegyianyag felhasználást, a széndioxid kibocsátást.
Dolgozóik megbecsülésével kapcsolatban több, az utóbbi időben megvalósult intézkedésről számolt be. Pl. az eddigi, nehezebben megközelíthető biatorbágyi központjukat Budapestre költöztették. Felmérésük szerint a korábbi raktárban tevékenykedő munkatárs napi 15 km-t is gyalogolt, az optimális tárolórendszer kialakításával ez a terhelés jelentősen lecsökkent. Támogatott rekreációs és sportlehetőség áll dolgozóik rendelkezésére. Bevezették a látásszűrésen való részvételt. Gépkocsivezetőik számára az általuk kiválasztott Helly Hansen aláöltözetet rendszeresítették a téli hónapokban. A környezetterhelés csökkentése érdekében új épületüket geotermikus energiával fűtik, tervezett tetőablakokkal természetes fény világítja meg a munkahelyeket. Kizárólag újrahasznosított papírt használnak. A mosdóhigiéniai kéztörlőknél a pamutrolnit rendszeresítették, így papírhulladék nem keletkezik. Bevezették a „cross docking” rendszert, a vidéki telephely felszámolásával egyidejűleg gyűjtőfuvarozással oldják meg a termékek továbbítását. A tehergépjárműveket három, a személygépkocsikat négyévente újra cserélik.
Horvátországban működő mosodájukban a dehidratációs berendezéssel elérték, hogy a napi vízfelhasználás – azonos mosási mennyiség mellett – 187 t-ról 37 t-ra csökkent. A kompresszorállomás (préslevegő) felújítása is jelentős energiamegtakarítást eredményezett. A szennyfogó szőnyegek tisztítását kezelt talajvízzel oldják meg. Az összes intézkedéssel havi 5.000 eurós megtakarítást értek el.
Az előadások után Dr. Kokasné Dr. Palicska Lívia köszönetet mondott az előadóknak és a nagyszámú hallgatóságnak az aktív részvételért.
A Könnyűipari Szakmai Nap végén Varga Éva BDSZ alelnök adott át szakszervezeti munkatársaknak elismeréseket.
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
