Van, aki egyetért ezzel, van, akit idegesít, hallani sem bírja. Sokféle hajó és sokféle utas van egyidejűleg a vízen. Baj mindenhol volt – van, de mindenkit máshogy – máshol érint. Az elkészült interjúkból is kiderült, mennyire sokszínű a szakma. Szinte nincs két egyforma sors, mindenki másképp élte meg, élte túl az elmúlt hónapokat.
Először is szeretném megköszönni a 9 interjút vállaló cégvezetőnek, hogy őszintén beszéltek a nehézségekről, az őket érintő problémákról és a lehetséges megoldásokról.
Karantén alatt, karantén után – Az interjúsorozatot lezáró 10.bejegyzés
Kihívások és speciális problémák

Mi – helyesebben én tiszta lappal indultam. A március elején megtartott Nemzetközi Cipő Szakkiállításra megjelent az idei első összevont, 80 oldalas ruhás–cipős DivatMarketing. A következő szám megjelenését az őszi cipővásárhoz igazítva szeptember elejére terveztem, és úgy gondoltam, hogy az életemben hosszú évek után végre egy lazább időszak következik, lesz alkalom kipihenni a lapkészítés okozta sok munkát, a stresszt. Sok tennivaló folyamatosan háttérbe szorult a lapkészítés miatt, úgy terveztem, hogy a restanciából ledolgozok néhányat a következő pár hónapban.
Azért izgalom is volt bennem, hiszen főleg az első szám bevételéből kell gazdálkodnom az őszi lap megjelenéséig. Készültem, többször átszámoltam, ki tudok-e tartani. Úgy tűnt, hogy amennyiben spórolok, és nem lesznek a havi rezsin felül további kiadások, megcsinálható az évi két megjelenés, életben tartható a lap.
A beszélgetések során már a cipőkiállítás előtti napokban többször felmerült, hogy fognak-e jönni a látogatók, hogyan kell viselkedni a Milánóból épp hazaérkező partnerekkel. És egyre gyakrabban érkeztek a járvánnyal kapcsolatos rossz, negatív hírek Németországból, a TextilWirtschafttól. Aggódni kezdtem a partnereimért, őket hogy fogja érinteni a gyorsan terjedő járvány. Mi lesz az ázsiai gyártással, a megrendelésekkel? És mi történik velem? Még volt több számlám, amelynek nem érkezett meg az ellenértéke, de az alvállalkozóim az elvégzett munkájukért járó bevételre – a munka, a feladatuk elvégzése után szinte azonnal számítanak. Nem háríthatom rájuk a kockázatot. Így aztán kifizettem a lapcsinálás költségszámláit, és reménykedtem, hogy én is megkapom a hirdetések ellenértékét. Ez megtörtént!
Nagyon jólesett, hogy minden számlát kiegyenlítettek a hirdető partnereim. Köszönöm ezúton is!
A tervezett nyugalom helyébe pedig rengeteg munka lépett. Szakadatlanul kaptam a sajtóhíreket, reggeltől estig a monitor előtt ültem. Próbáltam szelektálni a magyar piac számára releváns információkat, amelyeket érdemes lefordíttatni.
És elkezdtünk – néhány kisebb bakival – online élelmiszert rendelni, elmaradtak a hagyományos családi ünnepek, az együttléteket a bejárati ajtó elé kitett ebédek, torták helyettesítették.

Bevallom, megviselt a rengeteg rossz hír, a csődbejelentések, az elmaradt rendezvények, a kilátástalan helyzetekről szóló külföldi beszámolók. A hetente megjelenő TextilWirtschaft megszokott, 200 oldal körüli terjedelme 52 oldalra apadt, hirdetés egyáltalán nem volt bennük, még most is ezzel a terjedelemmel jelenik meg! Ez különösen fontos figyelmeztetés volt számomra, hiszen a DivatMarketinget – ellentétben a nagy előfizetői bázissal bíró TextilWirtschafttal – alapvetően a hirdetésekből finanszírozom.
Úgy éreztem, nem hagyhatom magára az olvasóimat, a fontos cikkeket muszáj közétennem.
Így viszont szembesültem azzal, hogy így borul az eredeti kalkulációm, bár magamnak továbbra sem kalkulálok munkabért, a fordítások költségei nem tervezett kiadásként terhelik az amúgyis szűkös büdzsét.
16 hírlevél, 127 bejegyzés és hír
Számokban kifejezve ennyi az eredmény a karantén, a koronavírus hónapjainak idejére hírportállá alakult divatmarketing weboldalon. Május végén a Glamour készített velem interjút a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Beleástam magam a rossz hírek áradatába, és napi 8-10 órában olvastam, szelektáltam. Kihívás volt a megjelent cikkek, sajtóanyagok közül úgy válogatni, hogy ne sugalljanak reménytelenséget, de azért igazak legyenek. Kerestem a mintául szolgáló, gondolkodásra is késztető, megoldást is javasló, esetleg állami segítségről, közös megállapodásokról szóló cikkeket. A híreken kívül kerestem, le is fordíttattam, a weboldalra is feltöltöttem a helyzetet elemző cikkeket, tanácsokat arról, hogyan viselkednek eladók és vevők a szokatlan, új helyzetben, pl. az újranyitást követően.
Természetesen jónéhány partnerrel beszélgettem is közben, érdekelt, ki hogy vészeli át ezt az időszakot.
9+1 interjú: Karantén alatt, karantén után
Nem nagyon lehetett olvasni magyar cégekről, főleg nem a szakmából. Véletlenül éppen be volt kapcsolva a TV, így láttam a Sütő Zoltánnal készült interjút. Megszületett az elhatározás, hogy vállalva a további pluszköltségeket, megkérdezzük
9 magyar vállalat képviselőjét, vezetőjét
arról, miként élte meg az elmúlt hónapokat, talált-e valamilyen megoldást a számtalan felmerülő nehézségre, tudott-e élni állami segítséggel, hogyan viselkedtek külföldi partnerei. Hogy szükség volt-e erre, nem tudom megítélni, de a Google Analytics szerint az elkészült interjúk lettek a legolvasottabbak a weboldalra felkerült anyagok közül.
A járvány következményei
Legyünk őszinték, a piac telített, évek óta sok, túl sok az áru. Fogyasztóként szelektívebben kellene vásárolnunk, ahhoz igazodva, hogy valójában mire van szükségünk. Úgy tűnt, a járvány kiváló alkalom több, hosszú idő óta húzódó probléma megoldására, mint a túl korán kezdődő szezonok, a túl sok áru a boltokban. Sokan olvasták, tovább is osztották pl. Giorgio Armani ezzel kapcsolatos gondolatait. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szakma nem szolgáltathatja ki magát teljesen a beszállítóknak. De vajon lehet-e újraépíteni a gyártást, annak egy részét Európában? Valószínű, hogy erősödni fog a környezettudatosság, növekvő kereslet várható ebben a szegmensben. Kérdés,
valóban bekövetkezik-e a lassulás, vagy épp ennek ellentéte, gyorsulás várható. Lesz-e második hullám?
Egy német cikk szerint a jelenlegi előrendelési időszakban az egyik legfontosabb szempont a partner kiválasztásánál a válságos időszakban tanúsított hozzáállása, „viselkedése” lett!
Nem azt hagyod magad mögött, amit kőből készült emlékművekre vésel, hanem amit mások életébe szősz bele. (Periklész)
Utóirat
A költségek elszaladása, a rengeteg munka mellett számomra van egy nagyon pozitív hozadéka az elmúlt hónapoknak. A karantén alatt – mi bent, a gyerekek a teraszon – jelentette be a kisebbik fiam és a felesége, hogy decemberre babát várnak!
dr. Csaba Anna-Mária,
a DivatMarketing kiadója és főszerkesztője