Egy New York-i pályaudvaron 125 évvel ezelőtt helyezték üzembe az első mozgólépcsőt. Azóta megállíthatatlan ennek a szállítási eszköznek a diadalmenete, amely ma már nem hiányozhat egyetlen áruházból sem. Ám a vásárlók kezdetben szkepticizmussal fogadták az úgynevezett „utazólépcsőt”. (TextilWirtschaft)
A lelkesedés nem volt egyhangú: az embereket úgy szállítják, mint a „dobozokat, kartonokat vagy a szarvasmarhákat”, gúnyolódtak a kortársak, amikor a 19. század végén üzembe helyezték az első mozgólépcsőt New Yorkban, a Cortland vasútállomáson. Ez a párhuzam nem volt alaptalan, hiszen az első inspirációk a mozgólépcső megalkotására a húsiparból, Cincinatti és Chicago vágóhídjairól származtak.
Az alapötlet szerint a futószalagot kellene emberek szállítására alkalmassá tenni. Elsőként, 1892-ben az amerikai Jesse Wilford Reno szabadalmaztatta „végtelen szállítószalagját”. Egy évvel később New Yorkban meg is valósították, és 1900-ban a párizsi világkiállítás slágere lett az OTIS cég terméke. Az első beépítési helyszín a New York-i metró volt 1909-ben. És ezután sorra épültek a mozgólépcsők Berlinben, Londonban, Párizsban, New Yorkban és Chicagóban is.
Ám még vonzóvá kellett tenni a vásárlók számára is. Ennek érdekében például a londoni Harrods munkatársai a lépcső tetejére felérkező férfiaknak brandyt, a nőknek egy kis üveg illatosított szalmiáksót nyújtottak át. Az emberek csak apránként birkóztak meg egy ekkora újdonsággal. A mozgólépcső történetének hátteréről ezt és más hasonló anekdotákat AndreaMihm disszertációja (Dissertation von Andrea Mihm) dolgozott fel 2005-ben.
A találmány egyértelműen sikeres lett, máig is széleskörűen használják. A világ jelenleg leghosszabb, 137 méteres mozgólépcsője Szentpéterváron található. Németországban a becslések szerint jelenleg mintegy 35 600 mozgólépcső működik.
1931-ben a budapesti Corvin Áruházban helyezték üzembe Magyarország első mozgólépcsőjét.
