EGY civil szervezet 15 termelőországra határozta meg a megélhetéshez szükséges bérek nagyságát
Bert Rösch/ TextilWirtschaft
A Clean Clothes Campaign (CCC, Kampány a korrekt ruhagyártásért) civil szervezet szerint egy ukrajnai varrodai dolgozónak tulajdonképpen havi 468 eurót kellene keresnie ahhoz, hogy megélhetését biztosítani tudja. A minimálbér azonban csak 93 euró.
A Clean Clothes Campaign (CCC, Kampány a korrekt ruhagyártásért) szervezet kiszámolta, hogy a kelet és délkelet-európai textilgyártóknak ténylegesen mennyit kellene fizetniük munkásaiknak, hogy azok meg tudjanak élni a jövedelmükből. Körülbelül az egyes országok minimálbéreinek négyszeresével egyenlő összegek jöttek ki, amelyek iránymutatásul kell szolgáljanak a nagy divatcégeknek a beszállítóikkal való tárgyaláshoz.
1061 euró – ennyit kellene valójában keresniük a román textilüzemek dolgozóinak, hogy megélhessenek a jövedelmükből.
Ezt a CCC a helyi alkalmazottakkal együtt számolta ki. Csak ilyen, a megélhetést biztosító bérrel tudják a családok fedezni alapszükségleteiket, azaz az élelmezést, a ruházkodást, a lakhatás, az utazási, higiéniás, kulturális kiadásaikat és a pihenésüket, vagy olyan tartalékokat képezni, amelyekből például túlélhetik a pandémia ideje alatti bérkiesést, ez áll a civilszervezet sajtóközleményében. Csak az a gond, hogy a balkáni állam varrónői havonta átlagosan csak 208 eurót keresnek. Ez 41 euróval kevesebb, mint a helyi törvényes minimálbér.
A legtöbb más kelet és délkelet-európai országban sem jobb a helyzet – vagy akár még rosszabb is: Bulgáriára a CCC egy un. megélhetéshez szükséges 1026 eurós alapbért számolt ki, Észak-Macedóniára 734 eurót és Szlovákiára 1558 eurót. Azonban mind a három ország esetében az állami minimálbér ennek a megélhetést biztosítani tudó összegnek csak az egynegyede. Ukrajna esetében a CCC szerint a bér 468 euró körül kellene legyen, a minimálbér mégis csak 93 euró. A civilszervezet összesen 15 termelőországot vizsgált meg alaposan.
A javaslat szerint a helyzet most már javulhatna. Azzal magyarázzák, hogy a nagy divatcégeknek most már tudniuk kell, hogy milyen bérekkel kell számolniuk a beszállítóikkal történő kalkulációban. „A divatházak most már ismerik a konkrét irányösszegeket Európára”, nyilatkozta az európai megélhetési alapbérek kidolgozásában részt vevő Bettina Musiolek. Véleménye szerint mostantól a vállalatok nem hivatkozhatnak arra, hogy megfizetik az illető országban érvényes minimálbért, ami többnyire éhbért jelent. Valamint a divatkonszernek többé már nem bújhatnak olyan indokok mögé sem, hogy fogalmuk sincs, mekkora bér tudná biztosítani a dolgozók megélhetését.
A megélhetést biztosító alapbér az Európai Parlament számára is fontos iránymutatás lehet. Musiolek kritikája szerint: „Nem csak a divatcégek helyi árpolitikája akadályozza a magasabb bérek fizetését. Az Uniónak a kelet európai hitelekhez kötött feltételei sem segítették elő a nagyobb minimálbérek megállapítását”. A szakértő felszólította az Uniót, hogy folyamatban lévő törvényhozási ciklusa során gondoskodjék valóban megfelelő szintű minimálbérek megállapításáról, amelyek ellenőrzésre és ténylegesen kifizetésre is kerülnek majd.
A CCC szerint a Németországban eladott ruhadarabok jelentős mértékben egy kelet -vagy délkelet-európai textilüzemből származik. Ott a varrodai dolgozók gyakran kevesebbet keresnek, mint a távol-keleti munkások. „Vannak napok, amikor nincs mit ennünk”, nyilatkozta egy ukrán varrónő, aki az Esprit és a Gerry Weber márkák beszállítójánál dolgozik. Egy horvátországi fiatalasszony pedig, aki Hugo Boss termékeket varr, azt mondta: „Ha megbetegszel, az egy öngyilkossággal felér. Mert a betegséget egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak.”
A TextilWirtschaft véleményt kért a German Fashion és a textil + mode divatipari szövetségektől. Eddig nem érkezett válasz. A textil + mode illetékes ügyintézője még húsvéti szabadságát tölti. A German Fashion csak az elkövetkező napokban kíván nyilatkozni a bérek nagyságáról.
Megjegyzés (Magyar Könnyűipari Szövetség)
Előfizetés a magazinra Médiaajánló FeliratkozásA hazai hivatalos adatok szerint a bruttó minimálbér 2018-ban 138 000 Ft volt, ami a kormány döntése alapján 167 000 Ft-ra nőtt 2021-re. A magyar varrónők keresete jelentősen javult az elmúlt években az itt olvasható összeállításhoz képest
