Vegán öltözködés
Ma már sokan tudják, hogy a veganizmus az élet minden területére kiterjedő szemléletet, hozzáállást takar. Ahogyan az étkezésben, úgy a szépség- és divatiparban is megjelentek az állati eredetű anyagoktól mentes termékek. De milyen minőségű a vegán szőrme, és mennyibe kerül az igazihoz képest?
“Különösen állatbarátnak tartom magam, nekem is van három nyuszim és két lovam. Még 12 évesen láttam egy videót a szőrmeiparról, ami mély nyomot hagyott bennem” – mondja Majsovszki Rebeka, a Vegana ügyvezetője. A bőr- és szőrmeipar eredetileg az élelmiszeripar mellékterméke volt. Mivel azonban folyamatosan nő az igény az ilyen cikkek iránt, prémfarmok, állattenyésztő telepek alakultak ki, ahol az állatokat már kifejezetten a bőrükért, szőrükért tenyésztik.
Egyes telephelyeken nem számít, milyen körülmények közt tartják az állatokat. Évente összesen több mint egymilliárd tehenet, sertést, kecskét, juhot, aligátort, struccot, kengurut, sőt, kutyákat és macskákat vágnak le a bőrükért, bundájukért.
Rebeka szerint sajnos még ma is sokan vannak, akik inkább nem vesznek tudomást a kegyetlenségről, a termékeken pedig általában fel sem tüntetik, milyen körülmények közt tartották az állatokat. Aki azonban felkarolná az ügyet, annak számára szerencsére ma már minden téren, így a divatban is vannak megfelelő alternatívák.
Az első magyar vegán műszőrme
Rebekát 2018 körül kezdte el foglalkoztatni a vegán divat témaköre, mivel ekkor kellett eldöntenie, mire szakosodjon az egyetemen. Ekkoriban a trend Magyarországon még egyáltalán nem volt jelen, csak a külföldi oldalakon találkozott vele.
“Nem sokkal később azonban az ismert üzletláncok is hirdetni kezdték, hogy a termékeik egy részében már újrahasznosítható anyagokat használnak. Fokozatosan elvárássá vált, hogy minden cég bemutassa, mit tesz meg a fenntarthatóság érdekében” – mondja Rebeka, aki eldöntötte: a vegán divatot fogja kutatni. Később ebből a témából indult TDK versenyen is az egyetemen, és ebből írta a szakdolgozatát is.
A fiatal nő cége, a Vegana tavaly év végén indult el, és először kifejezetten a szőrmére fókuszált.
“Szerettem volna divatos darabokat előállítani, úgy, hogy teljes mértékben alternatívái legyenek a valódi szőrnek. Szerencsére találtam olyan újrahasznosított poliészter anyagot, amely minden tulajdonságában hasonlít az eredetire”
– mondja. Rebeka hozzáteszi: vegán műszőrmét Magyarországon eddig nem gyártott senki, a Vegana az első ilyen cég, akik ráadásul próbálnak a divat elvárásaihoz alkalmazkodni. De mennyiben mások az általuk használt anyagok?
Az állati bőr és szőrme magas minőséget képvisel, ám azt kevesen tudják, hogy egyáltalán nem utánozhatatlan ez a színvonal. Ma már olyan szintetikus anyagok léteznek, amelyekkel a bőr és a szőrme is teljes mértékben pótolható anélkül, hogy az adott termék minőségromlást szenvedne. Ez Rebeka szerint tehát nem lehet ellenérv a vegán divattal szemben. Nyárra pedig a Vegana új kollekcióval készül, így a nyári ruhatárunkat is frissíthetjük majd vegán darabokkal.
“Mivel a szintetikus anyagok előállítása is környezetszennyező, az általunk használt anyagok is újrahasznosítottak. Erre kiemelten figyelünk, hiszen nem szeretnénk a környezetet szennyezni, a fenntarthatóság is fontos része a szemléletünknek.”
A valódi bőr és szőrme rendkívül drága. Az alternatívák azonban jóval olcsóbbak lehetnek: az áruk töredéke az eredetinek, a minőségben pedig ma már aligha tapasztalható különbség – mondja Rebeka.
Koczka Máté / PR tanácsadó
Rendkívül sajnálatos, hogy a fogyasztókat megtévesztik a vegán kifejezéssel. Egy szintetikus szálakból készült, vagy más néven műszálas termék persze nem állati eredetű, így elvileg lehetne rá vegán jelzőt tenni. A vegán mozgalom azonban biztosan nem azért terjed, hogy követői műanyagot egyenek vagy műanyagokat használjanak alternatívaként!
A veganizmus elutasítja az állati eredetű termékeket – de jó lenne, ha követői mérlegre tennék, hogy mit okoznak a helyettesítő termékek előnyben részesítésével. Tényleg az a cél, hogy évezredes iparágak menjenek tönkre, mesterségek tűnjenek el, hogy egyre több műanyagot gyártsunk és szennyezzük a földet? A gyapjúipart már sikerült teljesen tönkretenni, pedig az állatjóléti intézkedések betartásával az állattartás körülményei sokat javultak, és a birka nyírása sem fájdalmas, a nyírás eredménye egy értékes, biológiailag lebomló, természetes szál, a nyers gyapjú. A gyapjú-, vagy akár a bőripar maga, a körforgásos gazdasági modell megtestesítője, hiszen az élelmiszeripar (húsipar) melléktermékét dolgozza fel.
Lehet azt állítani, hogy a műszőrme újrahasznosított alapanyagot tartalmaz, de ehhez bizonyíték is kellene. A fenntarthatóság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az újrahasznosítással valóban csökken-e a textilfogyasztásból eredő lakossági illetve ipari hulladék. Nem mindegy tehát, hogy az, amit felhasználtak a műszőrme gyártáshoz valóban hulladék-e, pl. PCR (Post Consumer Recycled) vagy PIR (Post Industrail Recyled) vagy nem. Utóbbira példa az, amikor a PET palackot tulajdonképpen csak azért gyártották le, hogy abból újrahasznosított poliészterszálat gyártsanak – ugyanis ez az üzlet most éppen nagyon jövedelmező.
Még egy megjegyzés: A Vegana márka honlapján nem található termékismertető a méregdrága műszőrme kabátokhoz, pedig a nyersanyagösszetétel feltüntetésére jogszabály kötelez.