GYÁSZHÍR
91. életévében eltávozott közölünk a hazai textilipar és a nemzetközi kötöttárugyártás elismert és igen aktív szaktekintélye, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület vezetőségi tagja, a Magyar Textiltechnika főszerkesztője, a BME vasdiplomás textiltechnológia gépészmérnöke.
Nem tudtunk betegségéről, hiszen mindvégig a tőle megszokott lelkesedéssel, precizitással és fáradhatatlanul végezte tennivalóit. A Magyar Textiltechnika főszerkesztőjeként az ez évi – 83 oldalas – 3. lapszámot a július végi lapzártát követően gondosan szerkesztve augusztus elején továbbította online megjelenésre. Amikor az elmúlt hetekben egészségi állapotának rohamos romlása bekövetkezett, még tapasztalati átadásával, a lényeges technikai és tartalmi szempontok ismertetésével intézkedett arról, hogy szaklapunk 2025/4. száma és a többi elkészüljön. Örökül hagyta a helyesírásra ügyelést és a szabatos szakkifejezések használatát.
1953-ban végzett a budapesti I.sz. Textilipari Technikumban (ebből lett később a Bolyai János Textilipari Technikum, majd Szakközépiskola). 1958-ban diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Gépészmérnöki Karán, textiltechnológiai szakon szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1964-ben Olaszországban, 1970-71-ben Nagy-Britanniában ösztöndíjasként tanulmányozta a felsőfokú szakképzést és a korszerű gyártástechnológiákat. 1974-ben a BME-n, kötő-hurkoló és konfekcióipari szakmérnökké képezte magát.
1958-67 közötti időszakban a BME Textiltechnológia és Könnyűipari Tanszékének adjunktusa volt, a Vékássy Alajos vezette tanszéken oktatott és kutatómunkát végzett a kötőiparral kapcsolatos szakterületeken. 1967-ben az iparban folytatta tevékenységét, a Habselyem Kötöttárugyárban technológiai osztályvezető, fejlesztési főmérnök, műszaki igazgató beosztásokat töltött be 1990-ig. Az üzem BNV Nagydíjas termékeinek kifejlesztésében is kimagasló eredményeket ért el. 1991-92-ben a hódmezővásárhelyi Royal Tee Hódiköt Textil Kft. termelési igazgatója volt. 1998-ig a Pri-Man Kft.-nél, majd 1998-99-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél privatizációs menedzserként dolgozott. A 2000-es évtől nyugdíjasként szakértői és szakfordítói tevékenységet végzett. A Budapesti- és Pest megyei Mérnöki Kamara tagjaként, műszaki szakértő volt.
Több szakmai bizottságban is részt vett, így a Könnyűipari Minisztérium, a Magyar Szabványügyi Hivatal és az Országos Műszaki Fejlesztési Biztosság által életre hívott testületekben tevékenykedett, továbbá a Magyar Divat Intézet, ill. a Textilipari Kutató Intézet megbízásait teljesítve kamatoztatta tudását.
Számos szakkönyv, jegyzet írója, társszerzőjeként ismert pl. a Nemfémes szerkezeti anyagok c. jegyzetnek, ill. a Textilipari kézikönyvnek. A Kötéstechnológia, Kötéstan, Láncrendszerű kelmék kötéstana szakközépiskolai tankönyvek a nevéhez fűződnek. Tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán és a Könnyűipari Műszaki Főiskolán is.
Közel kétszáz publikációja jelent meg hazai szak- és egyéb folyóiratokban, többek között a CÉLiránytű, ill. utódja a TextilVilág könnyűipari lapban, az Élet és Tudományban, a Mérnök Újságban és a GyártásTrend technológiai magazinban és nem utolsósorban a Magyar Textiltechnika szaklapunkban. Publikált jól ismert külföldi szakfolyóiratokban is.
(Hazai publikációi hozzáférhetők honlapján: http://www.lazarky.hu/02menu/02index.htm, ill. részben a https://rejtosandoralapitvany.hu/tudascimke/lazar-karoly/ elérhetőségen).
Angol és német nyelvtudásának köszönhetően nemzetközi konferenciák, kongresszusok előadója volt. Rendszeresen tartott előadásokat számos hazai rendezvényen.
Számos textilipari vonatkozású szócikk szerzőjeként ismert a Magyar nagylexikonban és szaklektorként a 2006 óta folyamatosan megjelenő A magyar nyelv nagyszótárában a textil- és ruhaipari szócikkeknek. A Wikipédián rendszeresen publikált szócikkeket (magyaron kívül angolul, németül, sőt eszperantó nyelven is) és képeket, a Műszaki tudományok műhelyének kitüntetett tagja volt. 2023. novemberében Kiváló Wikipédista díjban részesült. Szinte utólag tudtuk meg, hogy a 2010-ben megjelent „Fejezetek a textil- és a textilruházati ipar tárgyköréből” című 654 oldalas könyvben – amely a Wikimédia Magyarország Egyesület által meghirdetett könyvkészítő vetélkedő keretében valósult meg – az ő szócikkei domináltak mások munkái mellett. A Wikipédia mellett a ResearchGate.net nemzetközi kutatói tudásbázisban is osztott meg rendszeresen cikkeket, ezeket több ezren követték.
A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnek 1958 óta volt tagja, hosszú ideig a Kötő szakosztály elnöki teendőit is ellátta, több éven át az Intéző bizottságban aktívan tevékenykedett, és halálig a Magyar Textiltechnika folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. Saját magával is szigorú emberként sokunkat eredményesen ráhangolt a határidők pontos betartására, a szabatos fogalmazásra és az optimális szemléltetésre. Korábban a Kötőipari Szemlét is szerkesztette. A Kötőipari Szakemberek Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának elnöki teendőit is ellátta.
A TMTE megalapításának 60. évfordulója alkalmából 2008-ban – a megbecsülés és elismerés szándékával – nyitott „Szellemi Örökség” címmel emlékalbum gondozását végző egyesületi Szellemi Örökség Bizottságot is végig vezette. Szerkesztője volt a háromkötetes, a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület kiadásában megjelent Háromnyelvű textil- és ruhaipari szakszótárnak, amelyben magyarul, németül és angolul elérhetők a szakkifejezések. A TMTE felnőttképzésében a szaktanfolyamok oktatójaként vett részt. A TMTE 1988-ban Földes Pál Éremmel tüntette ki, 2007-ben Eötvös Loránd-díjban részesült. 2015-ben a nemzetgazdasági miniszter Magyar Gazdaságért Díjat adományozott számára. A BME szenátusa 2008-ban jubileumi arany-, 2018-ban gyémánt oklevéllel, 2023-ban jubileumi vasdiplomával ismerte el több évtizedes kimagasló mérnöki tevékenységét.
A Textiltisztító Egyesüléssel is jó kapcsolatot ápolt, részt vett a rendezvényeiken, amelyekről tudósított és rendszeresen írt beszámolót a Textiltisztító Konferenciákról. 2024-ben egészségi ok miatt nem tudott személyesen jelen lenni, de így is – a hozzá eljuttatott előadások és információk alapján – részletes cikket állított össze a konferenciáról.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi Iparkamara által 2025. február 20-án rendezett VOLT EGYSZER EGY TEXTILIPAR… rendezvényről annak ellenére, hogy nem tudott részt venni, a bekért anyagok alapján a Magyar Textiltechnikában részletesen beszámolt.
Reméljük fentről is követi a Magyar Textiltechnikát, igyekszünk hiányát egyszerre több személy közreműködésével pótolni, miután kedvelt lapunk impresszumában már Lázár „Károly: örökös tb. főszerkesztő” titulus fog szerepelni a jövőben.
Megrendülve értesültünk Karcsi távozásáról. Tisztelettel búcsúzik a Magyar Könnyűipari Szövetség, a Textilipari Műszaki Egyesület vezetése és tagsága, a Rejtő Sándor Pro Technológia Alapítvány, a Textiltisztító Egyesülés, a Magyar Textiltechnika szerkesztő bizottsága, valamint a sok textiles kolléga és barát. Meghatározóan ott marad a kézjegye a hazai textiltudomány bővülésén és terjesztésén.
Tiszteletre méltó emlékét kegyelettel megőrizzük, nyugodjék békében!
Kutasi Csaba
(Elhunyt Lázár Károly a Magyar Textiltechnika főszerkesztője (1935-2025))