A MAGYAR NYELV SZ0TÁRA I. 1862
Az Arcanumban keresgélés közben akadtam rá erre a magyar szótárra.
A bevezetőben részletesen meghatározták a szabályokat, kritériumokat, ami alapján egy-egy szó, kifejezés bekerült a szótárba. Hihetetlen alapossággal, sok szempontot figyelembevéve állították össze. Döntöttek pl. az idegen szavakról, a műszókról, az új és elavult szavakról, a kétes szóeredetű kifejezésekről, a többféle értelmű szavakról és a synonymákról.
És noha nyomdába adás előtt még egyszer keresztülfutjuk az egyes czikkeket s hirtelelenében kiigazítjuk és pótoljuk a nézetünk változtával vagy tágasbultával kiigazitandókat és pótolandókat; de annyira még sem dolgozhatjuk újra, mint nagyobb tökély elérhetése végett kívánatos volna; különben még egyszer 15 év kívántatnék átdolgozásához, s ekkor alkalmasint újból kellene ez eljárást ismételnünk. Aztán nem is tudhatunk mindent, mert, miként az irás mondja: bennünk is csak rész szerént vagyon az ismeret.
Pesten, 1862. évben.
Czuczor Gergely Fogarasi János
A bejegyzésben a DIVAT kezdetű kifejezések olvashatók:
A szótár létreszei következők:
- A nyelvbeli egyes szók.
- Azoknak grammaticai tulajdonságaik.
- Értelmök tökéletes meghatározása.
- Származásuk.
DIVAT, (div-at) fn. tt. divat-ot. 1) Uralkodó szokás, ami valahol vagy valamikor, vagy valamiben kitünőleg, kiválólag történik. Nálunk divat a vendéget szívesen fogadni. 2) A viseletben, bútorokban, társalgási szabályokban az, mit a finomabb világ követ. Divat a hajékben, a kalapok, ruhák szabásában, stb. 3) Általán szabás, forma. A divat, új divat, franczia divat, angol divat. 4) Kelendőség, virágzó, diszlő állapot. Divata van a nemzeti nyelvnek. 5) A régieknél jelentett: becset, érdemet.
DIVATÁRU, (divat-áru) ösz. fn. Mindenféle öltözékhez, de kivált a női viselethez tartozó portékák, melyek jelennen legkelendőbbek, leginkább vannak szokásban.
DIVATÁRUS, (divat-árus) ösz. fn. Kalmár, ki divatárukkal kereskedik. V. ö. DIVATÁRU.
DIVATÁRUSNÖ, (divat-árus-nő) ösz. fn. Oly nő, ki divat szerint készített hölgypiperéket, kalapokat, fejkötőket stb. árul. így neveztetnek rendszerént azon nők is, kik ilyetén divatárukat készítenek, tisztogatnak, ékesítenek. Nem: divatárusné, mely divatárus nejét vagy feleségét jelenti.
DIVATBETEGSÉG, (divat-betegség) ösz. fn. 1. DIVATKOR.
DIVATBOLOND, (divat-bolond) ösz. fn. Aki a divatot bolondulásig követi, azaz, aki mindig a legújabb divaton kapkod, s azt túlságosan utánozza; hiú cziczomázást kereső férfi vagy nö.
DIVATBÜN, (divat-bűn) ösz. fn. Bűn , mely valamely testületben vagy társadalomban elharapódzott, s napi renden van.
DIVATCZIKK, (divat-czikk) ösz. fn. 1) A divatlapoknak azon különös czikkje, rovata, melyben a legújabb viseletek formája, kelméje stb. le van írva. 2) Divatáru.
DIVATCZIKKELY, (divat-czikkely) ösz. fn. 1. DIVATCZIKK.
DIVATKÉP, (divat-kép) ösz. fn. Kép , mely legújabb divat szerént öltözött férfit vagy nőt ábrázol. Ily képek ábrázolhatnak egyéb dolgokat is, melyek a divat tárgyát teszik, pl. házi bútorokat, kocsikat stb. Párisi, magyar nemzeti divatképek.
DIVATKOR, (divat-kór) ösz. fn. 1) Lelki gvöngeség, czifrálkodási hiúság, melynél fogva valaki a divatot túlságosan követi s vagyonát arra vesztegeti. 2) Pajzánkodó, tréfás kifejezéssel : bujakór, bujanyavalya.
DIVATKÖLTŐ, (divat-költő) ösz. fn. 1) Költő, ki kortársainak különös kedvencze, kinek költeményein az olvasó közönség kapva kap. 2) Oly költő, kinek müvei csak napi becsüek, s holmi érzelgéseket, vagy napi renden levö tárgyakat czikornyás, vagy sima nyelven festenek.
DIVATKÖNTÖS, (divat-köntös) ösz. fn. A legújabb vagyis jelen divat szerénti kelméből és formára szabott köntös.
DIVATLAN, (div-atlan) mn. tt. divatlan-t, tb. —ok. 1) Szokásból kiment, vagy szokásban nem levö. Divatlan öltözék. Divatlan ócska bútorok. 2) Haszonvehetetlen, minek becse nincs. 3) A székelyeknél am. telhetetlen az ételben, italban, máskép : duvatlan.
DIVATLANKODIK, (div-atlan-kod-ik) k. m. divatlankod-tam, —tál, —ott. Ételben, italban telhetetlenkedik, dőzsöl. Székely szó, máskép : duvatlankodik.
DIVATLAP, (divat-lap) ösz. fn. Bizonyos napokon megjelenni szokott újságféle lap, mely divatképek és divatczikkek közlése mellett mulattató novellákat, elbeszéléseket, verseket, napi újdonságokat, történetecskéket, szépmüi, színházi bírálatokat, stb. foglal magában.
DIVATLIK, (div-at-ol-ik*) k. m. divatl-ott, htn. —ani. Szokottabban 1. DIVATOZIK.
DIVATOS, (div-at-os) mn. tt .divatost, v. —at, tb. —ak. Legújabb szabású, formájú, szövetű. Divatos kalap, divatos köntös, divatos kelme. L’) Szokásban levö, jelenleg kelendő, használatban levő.
DIVATOSAN, (div-at-os-an) ih. Amint a divat hozza magával. Divatosan öltözködni.
DIVATOZÁS, (div-at-oz-ás) fn tt. divatozás-t, tb. —ok. Divatban, virágzó állapotban, kelendőségben létei.
DIVATOZIK, (div-at-oz-ik) k. m. divatoz-tam, — tál, —ott. Divatban, virágzó állapotban, kelendőségben, szokásban van. A magyar zene, ének, táncz, színház, nyelv jelennen jobban divatoznak, mint néhány évvel ezelőtt.
DIVATOZÓ, (div-at-oz-ó) mn. tt. divatozó t. Szokásban, kelendőségben levö, virágzó. A csárdás a felsőbb körökben is divatozó tánczczá lön,
DIVATÖLTÖZET, (divat-öltözet) ösz. fn. Legújabb szabású, s a finomabb világ által használt viselet.
DIVATRUHA, (divat-ruha) ösz. fn. Egyes ruhadarab, mely legújabb divat szerint van készítve.
DIVATSZALAG, (divat-szalag) ösz. fn. Ruhadíszítő, kalapokat, s más fövegeket ékesítő szalag a legújabb pipere szabályai szerint.
DIVATSZELLEM, (divat-szellem) ösz. fn. A társodalom különféle osztályai között elterjedt szellem, mely a divatnak utánzásában, s szüntelen változtatásában mutatkozik.
DIVATSZÉRÉNTI, (divat-szérénti) ösz. mn. Legújabb szabású, ami jelennen leginkább szokásban van. Divatszerénti öltözetek.
DIVATSZÉRÜ, (divat-szérű) ösz. mn. 1. DIVATOS.
DIVATSZÉRÜLEG, (divat-szérüleg) ösz. ih. Divatosan, divat szerónt, az uralkodó szokást követve. Divatszerűleg öltözködni. Divatszerűleg bútorozott termek.
DIVATSZÉRÜSÍT, (divat-szérüsít) ösz. áth. Divatszerüvé tesz ; eszközli, hogy divatossá legyen valami.
DIVATSZÍN, (divat-szín) ösz. fn. A ruhakelméknek azon színe, mely leginkább szokásban van, s jelennen legkedvesebb, legkeresettebb. Szürke, meggyszínű divatszin.
DIVATSZÓ, (divat-szó) ösz. fn. Valamely körben, testületben, vagy vidéken, felkapott szó, kifejezés, vagy szójárás, melylyel gyakrabban élni szokás, pl. világos! lefőzni valakit, horderö. A divatszók csak helyérdekkel bírnak, és bizonyos időre szorítvák.
DIVATÚJSÁG, (divat-újság) ösz. fn. lásd: DIVATLAP.
DIVATVÁGY, (divat vágy) ösz. fn. Vágy a legújabb divatképek után öltözködni. A túlságos divatvágyból támad a divatkór, 1. ezt.
DIVATVESZTETT, (divat-vesztétt) ösz. mn. Ami divatból kiment, ami időszaki szokásos becsét elvesztette. Divatvesztett magas, kürtös kalapok.
DIVATVILÁG, (divat-világ) ösz. fn. Felsőbb rendű közönség, mely a legújabb divatnak hódul.
DIVATVISELET, (divat-viselet) ösz. fn. Öltözködés, pipere, hajék, s egész külső tartás a legújabb divat szabályai szerént.
A nagy magyar szótár belső elrendeléséről.
… Tulajdonképen tökéletes magyar szótárban minden magyar szónak fel kellene találtatnia ; de e szerint igen sok haszontalan, roszúl alkotott szóval terhelnök szótárunkat, s másfelül minden magyar szónak kikutatása nem is oly könnyű mint első tekintetre vélnök. Azonban a helyesen alkotott szók felvételére sem szoríthatjuk magunkat; mert igen sok helytelenül alkotott szó divatozik közönségesen, melyet kihagyni nem szabad. De az Írás-s beszédbeli közszokást sem lehet venni kizárólag útmutatóul: mert igen sok jó szavaink a kor viszontagságai vagy szeszélyei miatt elavultak, ellenben írók által is sok helytelen szó használtatik. Azonban a szótár dolgozásában mind ezen pontokat folyvást szem előtt kell tartani, s minden egyes szót különös vizsgálat alá venni.
Bizonyosabb szabályul lehet tenni a következőt: Mind azon szók, melyek classicus íróinknál és pedig akár régiebbeknél, u. m. Pázmán, Gyöngyösi stb, akár ujabbaknál, u. m. Faludi, Berzsengi stb. előfordulnak, valamint azok is, melyeket a közszokás kelendőkké tett, a szótárba felvétessenek. A szótárban mindazáltal az egyes szóknál megjegyeztessék, melyik uj, régi vagy avult szó, melyek helyes, vagy helytelen alkotásuak, vidékiek vagy közszokásbeliek s országosak ; továbbá mely uj, vidéki vagy elavult szók érdemlik a megtartást s felélesztést.
Ezekben foglaltuk egybe, egy rendszerbe azon elveket, melyeket szemünk előtt tartánk vala e szótár készítésében. Bővebb és részletesb tárgyalásuk a szótári egyes czikkekbe tartozik.
Pesten, 1862. évben.
Czuczor Gergely. Fogarasi János.
