Egy EU kampány során 132 ruházati cikk vizsgálatából kiderült, hogy 49 minta (37%) esetében a címkék nem tükrözték helyesen a felhasznált anyagokat. A vizsgálati kampányt az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipari, Vállalkozási és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) támogatta.
Összesen 44 felsőt, 36 csecsemő ruházati cikket, 15 sportruházati cikket, 12 hálóruházati cikket, 5 sálat és 20 egyéb ruhadarabot vizsgáltak meg mintaként. Ezek gyapjúból, pamutból és szálkeverékekből készültek.
Három fő meg nem felelést állapítottak meg: a szálakat helyesen tüntették fel a címkéken, de a feltüntetett százalékos arány nem egyezett a tényleges százalékos aránnyal. Másodszor, egyes termékek a feltüntetettől eltérő és olcsóbb szálakat tartalmaztak. Végül néhány termék esetében a szálakat helytelenül tüntették fel vagy nevezték meg. Ezek a meg nem felelések gazdaságilag károsak és aláássák a fogyasztók bizalmát.
Vegyes megállapítások
A hibaarány a sálak, a felsők és a csecsemő ruházat esetében volt a legmagasabb, a minták 80%-a, 54%-a, illetve 25%-a nem felelt meg.
A többi vizsgált kategóriában a hibaarányok alacsonyabbak voltak: a sportruházatnál 13%, a hálóruházatnál 16%, illetve az egyéb ruházati cikkek esetében 40%.
A száltípusok vizsgálata azt mutatta, hogy a természetes és mesterséges szálak keverékére utaló címkével ellátott minták hibaaránya volt a legmagasabb, 64%, majd a természetes szálak keverékét tartalmazó címkével ellátott minták következtek 46%-os hibaaránnyal. 100%-ban természetes szálból készültként megjelölt minták esetében a hibaarány 15% volt. A piacfelügyeleti hatóságok hangsúlyozták, hogy ezek a meg nem felelések jelentős gazdasági kockázatot jelentenek a fogyasztók számára, aláássák a tisztességes versenyt és megnehezítik az újrahasznosítást, mivel ehhez a szálak pontos azonosítására van szükség.
Az Európai Unió egészére kiterjedő mintavétel
A piacfelügyeleti hatóságok Cipruson, Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban, Litvániában, Máltán és Portugáliában 104 terméket vásároltak fizikai üzletekben és 28-at online.
Az olaszországi akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatok szerint a hibaarány 46% volt az online vásárlások esetében (beleértve a kiskereskedők saját weboldalait is) és 36% a fizikai üzletekben vásárolt termékeknél.
Sok termékről, különösen az EU/EFTA-n kívülről behozott termékekről hiányoztak a gyártóra vonatkozó alapvető információk, ami megnehezíti az előírások végrehajtását vagy a visszahívást.
Korrekciós intézkedések
A piacfelügyeleti hatóságok 18 termék értékesítésének leállítását rendelték el. Két termék esetében utasították a gyártókat, hogy hozzanak korrekciós intézkedéseket, míg két másik terméket át kellett címkézni. Három termék esetében utasították a gazdasági szereplőket, hogy árucikkeiken tüntessék fel a megfelelő figyelmeztetéseket. 2026. március elején 24 termékre vonatkozóan folynak intézkedések.
Összesen 41 terméket regisztráltak a a piacfelügyeleti hatóságok EU-s platformjaként szolgáló piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszerben, amelyen keresztül megoszthatják a termékvizsgálatok eredményeit és a nem megfelelőséggel kapcsolatos megállapításokat, hogy összehangolják a végrehajtást, és kizárják a piacról azokat a nem élelmiszeripari termékeket, amelyek nem biztonságosak.
A magas hibaarány arra utal, hogy a téves címkézés széles körben elterjedt, ami hangsúlyozza a folyamatos vizsgálatok fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy az iparág tudatában legyen címkézési kötelezettségeinek. Ruházati cikk vásárlása során a fogyasztóknak óvatosnak kell lenniük a nagyon alacsony árakkal vagy a túl jónak tűnő ajánlatokkal szemben, és előnyben kell részesíteniük azokat a termékeket, amelyek címkéjén szerepel a gyártó neve, címe vagy honlapja. Ez biztosítja az elszámoltathatóságot és a nyomon követhetőséget.
Az importőröknek, forgalmazóknak és kiskereskedőknek ellenőrizniük kell, hogy a címkék és jelölések minden terméken rajta vannak-e. Mind a vállalkozásoknak, mind a piacfelügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell a kész ruhadarabok és szövetek szigorú vizsgálatát.
A fogyasztóknak és a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az általuk vásárolt ruházati cikkek címkéi valós képet adnak az adott ruházati cikk szálösszetételéről. A piacfelügyeleti kampányok segítenek biztosítani, hogy a fogyasztók azt kapják, amiért fizetnek, és megvédik a vállalkozásokat a tisztességtelen versenytől
– mondta Vanessa Capurso, a DG GROW szakpolitikai tisztviselője.
A vizsgálatot a 2025. évi közös intézkedések a termékek megfelelőségéről (JACOP) projekt részeként végezték. A ruházati termékek a vizsgált 11 termékkategória egyikét adták.
További információkért kérjük, a következővel vegye fel a kapcsolatot: jacop2025@esn.eu
(JACOP2025)
Ha szeretnéd rendszeresen olvasni a DivatMarketing friss bejegyzéseit, töltsd ki ezt az űrlapot: Feliratkozás! A feliratkozás ingyenes!
(Az EU vizsgálatok szerint a pontatlan ruházati címkék rendszerszintű problémát jelentenek)