Business

Április: történelmi mélypont a magyar ruházati és kiskereskedelemben

Kiskereskedelem-KSH

 (MTI) 

KSH: áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

Áprilisban 10,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az előző év azonos időszakához képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással volt – jegyezte meg jelentésében a hivatal. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal csökkent a forgalom áprilisban az egy évvel korábbihoz mérve. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,5 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 9,5 százalékkal csökkent.

Az iparcikkek zömét árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 14,8 százalékkal eset vissza a forgalom az előző havi stagnálás után, amelyet gyakorlatilag a gyógyászati termékek kiugró kereslete tartott fenn. Az iparcikk jellegű vegyesboltokban 8,2 százalékkal, a gyógy- és illatszertárakban 14,9 százalékkal csökkentek az eladások. A bútort és műszaki cikkeket árusító üzletekben 23,8 százalékkal, a könyveket, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító boltokban 36,9 százalékkal esett vissza a forgalom. A használtcikkek kereslete 79,6 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben 89,8 százalékkal zuhant a forgalom. 

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból áprilisban 12,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene több mint duplájára, 103,5 százalékkal emelkedett. 

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom csökkenését teljes egészében a koronavírus-járvány hatása okozta: a naptárhatással kiigazított forgalom 10,2 százalékos csökkenéséből 17 százalékpontot magyaráz a járvány által előidézett veszélyhelyzet. 
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat áprilisi forgalma folyó áron 910 milliárd forint volt.

A kiskereskedelem élénkülésére számítanak az elemzők

A kiskereskedelmi forgalom májusi adatai már élénkülést mutathatnak az áprilisi mélypont után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva hangsúlyozta: jelentősen zuhant a kiskereskedelmi forgalom áprilisban a járványügyi veszélyhelyzet és a kiskereskedelmet is érintő korlátozó intézkedések miatt, a forgalom 10,2 százalékos éves visszaesése ugyanakkor kissé kedvezőbb a piaci várakozásnál. 
A szakértő szerint bár a korlátozások részben életben maradtak, a rendkívüli, soha nem látott mértékű visszaesés nem ismétlődik meg májusban, az élelmiszer- és a nem-élelmiszer kereskedelem enyhe élénkülésére számít.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a következő hónapokban az áprilisinál kedvezőbb adatok várhatók, a májusi adat azonban a fővárost és Pest megyét érintő korlátozások, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradt vásárlások bepótlása miatt jelentős bizonytalanságot rejt.

 Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint májusban már lényegesen kisebb lehet a visszaesés mértéke, júniustól pedig ismét növekedést mutathat a kiskereskedelmi forgalom. A járványhelyzet előtti szint elérése az idei év végén, a jövő év elején várható, a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre tehető.    
Ezzel szemben a megugró munkanélküliség, a bércsökkentések, a részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok hátráltathatják a kilábalást, bár egyes ágazatokban már megkezdődött a munkaerő visszavétele is, így a munkaerőpiac stabilizálódhat – jelezte Suppan Gergely.

 Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, még bizonytalan, hogy a kiskereskedelmi forgalomra pontosan milyen hatással lesz a járvány. Kommentárja szerint elképzelhető, hogy június-júliusban az üzletek bezárása miatt elhalasztott fogyasztások egy részét pótolják a vásárlók. 
A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy a forgalom alakulását nagyban befolyásolja majd a bérek, a foglalkoztatottság szintje, a munkanélküliség alakulása.

(MTI)

Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás