Kultúra-színház-program-kiállítások
Színházi olimpia – Díszlet-, jelmez- és bábtervezők éves szakmai kiállítása nyílik a Pesti Vigadóban
(MTI) – Díszlet-, jelmez- és bábtervező művészek éves szakmai kiállítása nyílik Látványtér 15. címmel április 20-án a Pesti Vigadóban.
A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társaságának éves kiállítása június 25-ig tart nyitva.
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia részeként megvalósuló kiállításra nyílt felhívással a teljes szakmát szólították meg, a jelentkezők maguk dönthették el, hogy mely munkájukat mutatják be az elmúlt 15 évből. A kiállítótérbe nem csak tablók kerülnek, de eredeti tervek, díszletelemek, makettek, bútorok, bábok és jelmezek is láthatók lesznek.
A kiállításon a szakma több generációja képviselteti magát, mintegy negyven alkotó mutatkozik be többek között Erkel László Kentaur, Khell Zsolt, Bozó Mara, Varjas Zsófi, Zeke Edit és Horesnyi Balázs.
A szervezők a nagyközönség számára álmodták meg a kiállítást, a látogatók így „testközelből, ‘szemmagaságban’ találkozhatnak ezekkel a munkákkal, reflektorfény helyett nappali fényben, az illúzió helyett az illúziókeltés mesterségbeli tudását csodálva” – írták a tájékoztatóban.
Az első Látványtér kiállítást 2010-ben szervezte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága (MALÁT) az Olof Palme Házban. Azóta az esemény sokban hozzájárult a szakma láthatóságához, elismertségéhez – áll a közleményben.
Kultúra-múzeumok-kiállítás-néprajz
LélekFormák – Népművészeti Nemzeti Szalon a Műcsarnokban
(MTI) – A magyar néphagyomány egységét mutatja be LélekFormák címmel a II. Népművészeti Nemzeti Szalon, amely szombattól látható a Műcsarnokban. A Nemzeti Szalonok második ciklusát záró kiállítás a magyar néphagyomány egységét kívánja bemutatni, a tárgyalkotó mesterek munkásságával együtt azt a szellemi és lelki világot, amelyből a tárgyi kultúra ered – mondta el a tárlat sajtóbemutatóján Vetró Mihály főkurátor.
Mindezért a most nyíló kiállításban nem a tárgyak tematikus bemutatása kapja a legnagyobb hangsúlyt – tette hozzá -, hanem az egyén, a szellemi műhelyek és a tárgykultúra formálódása a meghatározó. Vetró Mihály elmondása szerint a népművészet kulcsfogalma a hagyományok továbbadása, erre a utal a kiállítás első termének címe is: Örökítés.
Mint felidézte, a népi mintakincsek, munkamódszerek évszázadokon át családokon, faluközösségeken belül öröklődtek tovább. Ez a hagyomány azonban mára megszakadt, továbbéltetésük kézműves mesterekre és dinasztiákra maradt; ezeket a kékfestő, kalapos, faragó, fazekas és kovács családokat mutatja be az első szekció.
Szerényi Béla társkurátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a népművészet a jövőnek is példákat és megoldásokat kínál, többek között a takarékos anyaghasználatból és az újrahasznosításból. Ez a takarékos szemlélet nemcsak a kiállított alkotásokban, de a tárlat almásládákat újrahasznosító installációjában is megmutatkozik – fűzte hozzá.
Kolozsvári István a Gyöngyvel leveledzik című termet bemutatva elmondta, hogy ott kortárs képző- és iparművészek népművészet által inspirált munkáiból válogattak, olyan alkotók műveiből, „akik vállaltan a magyar lelket fogalmazzák anyagba”.
Harminchárom legfeljebb 33 éves alkotó mutatkozik be a következő teremben, a népművészet megannyi rétegét képviselve. Igyártó Gabriella társkurátor hangsúlyozta, hogy közülük már csak kevesen tanulták családi körben a kézművességet, mégis mindannyian igen magas szinten művelik azt, többüket Junior Prima díjjal vagy a Népművészet Ifjú mestere címmel tüntettek ki.
A teremben elhelyezett kivetítőn a fiatal alkotók 1-1 perces filmekben vallanak indíttatásukról, küldetésükről. Pergő képek címmel a magyar néprajzi filmkészítés remekeiből válogat a tárlat negyedik terme.
Rockenbauer Zoltán kurátor emlékeztetett arra, hogy a 20. század robbanásszerű technikai fejlődése radikálisan visszaszorította, néhol meg is szüntette a hagyományos népi kultúrát, az új technikai eszközök ugyanakkor annak megőrzéséhez is hozzájárultak. A magyar néprajzi filmezés csaknem százéves már, a terem ezért mind a felvételek kora, helyszíne, témái és stílusa, mind az alkotók vonatkozásában változatos ízelítőt tud adni a kezdetektől a legutóbbi időkig – tette hozzá.
A Nemzeti Szalon záró termeiben A világ tudatosítása címmel egy fotókiállítás kapott helyet, amely három fiatal fotográfus, Mohos Zsófia, Nagy Botond és Szász-Bányász Anna egy-egy sorozatából válogat.
Tulipán Zsuzsanna kurátor elmondása szerint Mohos Zsófia a nógrádi Rimóc és a kevéssé ismert, délvidéki palóc falu, Kupuszina hagyományait és ünnepeit örökítette meg, a marosvásárhelyi Nagy Botond hagyományos mesterségek művelőiről készített portrésorozatot, a MOME-n végzett Szász-Bányász Anna pedig saját családja gyergyói gazdaságának mindennapjait dokumentálta.
A LélekFormák – II. Népművészeti Nemzeti Szalon szombattól július 16-ig látogatható a Műcsarnokban.
(MTI/bkö \ bsa)
Kultúra-múzeumok-kiállítás-képzőművészet
Csontváry170 – Megnyílt a Szépművészeti Múzeum kiállítása
Budapest, 2023. április 13., csütörtök (MTI) – Csontváry Kosztka Tivadar 45 alkotását, köztük grandiózus tájképeit felvonultató kiállítás tiszteleg a festőgéniusz születésének 170. évfordulója előtt. A Csontváry170 tárlat a Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében péntektől három hónapig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, ezt követően pedig Pécsen lesz látható.
Csontváry kora egyetlen divatos festőirányzatához sem tartozott, az emberi lét egyetemes kérdései, a belső és a külvilág ellentmondásai ismerhetők meg művészetében – hangsúlyozta a kiállítás csütörtöki ünnepélyes megnyitóján a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.
Vitályos Eszter felidézte: Csontváry 170 évve1 ezelőtt, 1853. július 5-én született a felvidéki Kisszebenben, Kosztka Mihály Tivadar néven. Évtizedekig tartó, útkereső erőgyűjtést követően 1880-ban egy sorsfordító hallucinációs élmény következményeként határozta el, hogy festő lesz. Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a „nagy motívumot” kutató utazásokra. Igyekezett megteremteni művészetének anyagi feltételeit, önmaga mecénása volt – emlékeztetett, hozzátéve: nemcsak Csontváry munkássága, hanem ez is példa lehet korunk művészei számára.
A tárlat különlegessége, hogy a festőgéniusz születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM). Innen a kiállítás augusztusban Pécsre utazik, az idén 50 éves JPM Csontváry Múzeumba.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta: a Budapesten július 16-ig nyitva tartó kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria és a JPM Csontváry-gyűjteményét egyesíti, három magángyűjtő Csontváry-képeivel kiegészítve. Mint hozzátette, a tárlat így a talán legegyedibb és legkülönlegesebb magyar festőművész valamennyi ikonikus alkotását bemutatja.
Ez a kiállítás méltó nemcsak a magyarokban élő Csontváry-kultuszhoz, de látványában és elrendezettségében talán a legközelebb áll ahhoz az eszményhez, ahogyan maga a mester szerette volna látni és láttatni életművét
– közölte.
Baán László emlékeztetett arra, hogy Csontváry maga kétszer is az egykori Nagy Iparcsarnokot választotta művei bemutatására, amelynek helyén most az Új Nemzeti Galéria felépítését tervezik. Gergely Mariann, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy Csontváry Kosztka Tivadar grandiózus életműve még soha nem volt olyan méltó környezetben látható, mint most a Szépművészeti Múzeum tereiben, ahol a legmonumentálisabb festmények is „lélegzethez juthatnak”. A kiállításon szinte minden érzékszervvel felfogható, ahogy a művek életre kelnek, a színek felizzanak, a motívumok megmozdulnak, a művek párbeszédbe lépnek – jegyezte meg. Csontváry 1919-ben kigúnyolt, kinevetett különcként, magányosan halt meg, most azonban műveit azok között a falak között mutatják be, ahol a nagy „vetélytárs”, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik – mutatott rá Gergely Mariann.
Nyitókép: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Római híd Mosztarban című kép előtt a Csontváry170 kiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban 2023. április 13-án. Közös kiállítással ünnepli Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az életművet átfogó módon bemutató tárlat április 14-től három hónapig látogatható a Szépművészeti Múzeumban, ezt követően pedig Pécsen lesz látható. MTI/Balogh Zoltán
(MTI/bkö \ ksb \ gry)
