Business

A textilhulladékok csökkentéséért és újrafelhasználásáért

Textilhulladék Nemzetközi workshop 

Innovatív megoldások megtalálása és terjesztése a textilipari hulladékok csökkentésére és újrahasznosítására. 

2018.június 12-13-án textilszakmai workshopot tartottak az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon. Az ENTeR projekt  “Expert Network on Textile Recycling”, azaz Szakértői hálózat a textilhulladék újrahasznosítására) az európai területi együttműködés, az Interreg CENTRAL EUROPE program része. Végső célja innovatív megoldások megtalálása és terjesztése a textilipari hulladékok csökkentésére és újrahasznosítására.

A 2017-ben indult projekt vezetője az olasz Centrocot, magyar részvevői: az INNOVATEXT Textilipari Műszaki fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt. és a Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület (Szombathely). A workshopon a projekthez csatlakozó országokból, Olaszországból, Csehországból, Lengyelországból és Németországból érkező vendégek is részt vettek, akik a magyar textil- és ruhaiparról is kaptak tájékoztatást. 

Az első napon a körkörös gazdaság elveivel, a hulladékgazdálkodás jogszabályi környezetével, az öko-design oktatással foglalkoztak.

Dr. Kokasné dr. Palicska Lívia, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke arról számolt be, hogy 2017 decembere és 2018 áprilisa között a hulladékokkal kapcsolatos felmérést végeztek az ágazat cégei között. A válaszadók szerint Magyarországon

  • nincs hozzáférhető technológiai megoldás a textilhulladék feldolgozására, hasznosítására, és
  • nincs piaca az újrahasznosítás során keletkező termékeknek.

Dr. Holovács Gabriella, az MGYOSZ környezetvédelmi ügyekért felelős alelnöke előadásában a magyarországi hulladékgazdálkodás jogszabályi hátteréről beszélt: jelenleg Magyarországon nincs konkrét jogiszabályozás a textilipari hulladékok kezelésére. Az idei parlamenti választások eredményeként további változások várhatóak a hulladékgazdálkodás jogi és adminisztratív területein.

A fenntartható körkörös gazdaságról tartott előadást Kriza Máté, a Circular Economy Foundation elnöke: a textiltermékekből származó hulladékok rendkívül nagy megterhelést jelentenek a környezetünkre, és ez a negatív hatás drasztikusan nő. 2050-ig újabb 22 millió tonna szálas hulladék kerül az óceánokba, amelyet sokkal nehezebb eltávolítani, mint a nagyobb méretű műanyagtárgyakat.

Dr. Kisfaludy Márta, az Óbudai Egyetem RKK Terméktervező Intézet igazgatója bemutatta, hogy milyen helyet foglal el az egyetemi oktatásban a fenntartható tervezés, az ökodesign megismertetése a jövő szakembereivel. Számos kreatív ötletet, és az ötletek alapján megvalósult terméket mutatott be a hallgatók munkáiból, amelyek a BSc képzés Eco-Design szemeszterében készültek.

A második napon elhangzott két előadás a textilipar leginkább környezetterhelő technológiájához, a kikészítéshez kapcsolódott:

  • Dr. Víg András, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem tanára a tanszékükön folyó, a kikészítési folyamat hulladék képződésének csökkentésére végzett kutatómunkát mutatta be.
  • Ugyancsak a textil kikészítés környezeti terhelésének csökkentése érdekében végeznek már több éve kutatásokat a BME másik tanszékén. A vegyi anyagok helyett enzimeket alkalmazó kikészítő technológiáról Dr. Csiszár Emilia számolt be. Legújabb, nagy jelentőségű kutatásuk a színes és natúr természetes szálakból álló hulladékok újrahasznosítására irányul. Laboratóriumi méretben sikerült a hulladékból nagy értékű high-tech anyagot, kristályos nanocellulózt előállítaniuk.

Hazai cégek, designerek beszámolója és termékeik bemutatása

A workshop fontos programja volt a magyar cégek, designerek beszámolója a fenntarthatóság érdekében végzett munkájukról, saját vagy más cégeknél, esetleg a fogyasztóknál keletkezett hulladékok újrahasznosításáról, fenntartható termékeik bemutatása.

  • Elsőként az első napon Temesi Apol phd hallgató (MOME) mutatta be, miként hasznosítják a kőszegi Multifelt cégnél a gyapjúfilc széleinek levágásából keletkező és a hosszú évek alatt felhalmozódott hulladékot. Kézzel és célgépekkel kétdimenziós szerkezetet állítanak elő, amely különböző mintázatban fal- vagy padlóburkolatként és dísztárgyként is használható.

  • Reök Cecília, az Eco-Design Team alapítója, amely 2005 óta, hazánkban egyedülállóan komplex környezettudatos tervezést és kivitelezést végez a divat és ékszer-tervezéstől, a bútor, enterieur és dekoráció-tervezésen át az ajándék- dísz- és használati tárgyak tervezéséig. Céljuk, hogy alkotómunkájuk által óvják a természeti környezetet és ennek fontosságára felhívják a figyelmet. Reök Cecília a Zöldág Nemzetközi Öko-Design Fesztivál kitalálója és igazgatója. 
  • Magyar Gergely, a 2000-ben alapított Medence Csoport – Művészeti és Szolgáltató Kft. használt anyagokból készített táskakollekcióját, a RE+CONCEPT BAG COLLECTION-t mutatta be. A Hibrid Kollekció rendkívül kreatív táskái a legkülönbözőbb – főleg használt, esetleg maradék anyagok felhasználásával készültek: műszaki textíliákból, kerékpár- és autó gumibelsőkből, bőrből, ponyvákból, vitorlavászonból, molinóból, stb. 

A második napon további öt cég mutatta be tevékenységét és termékeit. A Temaforg Kft (Kunszentmiklós) jövőre 50 éves lesz. Tevékenységéről és termékeikről László Tibor igazgató számolt be. Kezdetben feladata a begyűjtött használt rongyok feltépése és felmosó ronggyá történő feldolgozása volt. 1985 óta már csak nem-szőtt textíliát gyártanak, egyre szélesebb választékban 40-1500 g/m2 felületi sűrűséggel, egyre több felhasználási területre. Éves szinten 4-5000 tonna, elsősorban importból származó szálas hulladékot dolgoznak fel.

Kizárólag használt farmerek begyűjtésére és hasznosítására alakult a veszprémi Old Blue Kft. Plank János igazgató szerint jelenleg évente 80 000 db használt farmer ruhadarabot dolgoznak fel, de a jövőben ezt több mint tízszeresre kívánják emelni. A használt farmerekből mosás, darabolás után a kapott szövetdarabokat csoportosítva különböző kreatív, kézzel készített egyedi termékeket állítanak elő: táskákat, bútorokat, háztartási- és dísztárgyakat, stb. A foglalkoztatásnál is figyelembe veszik a szociális fenntarthatóságot: kis falvakban vannak a bedolgozóik, és fogyatékkal élőket is foglalkoztatnak. 

Az utolsó három bemutatkozó cég képviselői termékeik bemutatásán túl a náluk keletkező hulladék problémájáról is szóltak. A Vektor Munkavédelmi Kft speciális munka- és védőruházatot gyárt. Használnak tiszta pamutot is, de fő alapanyaguk speciális protektív szálból vagy szálkeverékből áll. A konfekcionálás során keletkező hulladék alapanyagát tekintve kifejezetten értékesek, újrahasznosításuk fontos lenne, de egyelőre ez nem megoldott. Hasonló a helyzet az utóbbi évek egyik legsikeresebb cégénél, a Julius K9 Zrt-nél is. A szigetszentmiklósi székhelyű cég alig több mint tíz év alatt piacvezető lett a kutyahámok világpiacán, bevételét 500 milliós szintről 5 milliárdra emelte néhány év alatt. Náluk is megoldatlan egyelőre a termelés felfutásával párhuzamosan növekvő, nagyon speciális, több komponensű hulladék mennyisége. A csecsemő- és gyermekruházatot gyártó Pampress Kft a legfinomabb pamutfonalat használja termékeihez. A keletkező értékes alapanyagú hulladékot részben házon belül hasznosítják, próbaanyagként a szitanyomásnál. Más részét pedig ipari törlőkendőként értékesítik.

Máthé Katalin

Előfizetés a magazinra Médiaajánló  Feliratkozás 

Szóljon hozzá

Oldal tetejére