Robert Johnsont, a GLAMI Country Manageret kérdezte a GLAMI divatböngésző Magyarországgal kapcsolatos idei terveiről Zahorján Ivett.
A GLAMI a magyar piacon több mint egy éve jelen lévő divatböngésző. Hogyan jött a divat startup létrehozásának ötlete, és azóta milyen fontos mérföldköveket értetek el?
2012-ben vezérigazgatónk, aki Csehország legnagyobb ár-összehasonlító portálját, a Heurekát megalapította, eladta a céget, és éppen a következő nagy üzleti lehetőséget kereste. Tudta, hogy jelenleg az online divat az egyik legdinamikusabban növekvő szegmens, és úgy érezte, a webshopok közötti böngészés felesleges vesződséggel jár. Ekkor döntötte el, hogy megalapítja a GLAMI-t. Azóta 13 ország piacán vezettük be a márkát, és 2018-ban több mint 100 millió euró árbevételt hoztunk partnereinknek. Célunk, hogy 2019-ben ezt megduplázzuk.
Csehországi bázissal működtök, de mára Európa több országában is jelen vagytok. Hogyan sikerült alkalmazkodnotok a különböző országok piaci kultúrájához, vásárlói elvárásaihoz?
Úgy gondoljuk, hogy minden piac egyedi megközelítést érdemel, ezért terjeszkedésünk mindig az adott ország tapasztalt szakembereinek a felkutatásával, bevonásával kezdődik. Az egyes országokban működő csapataink fő célkitűzése, hogy a webes felületeink kialakítása országspecifikus legyen, egy nemzetközi startup részeként, és nem fordítva. Ezzel a megközelítéssel biztosítjuk, hogy felhasználóink számára minden termékkategória és az adott ország leginkább kedvelt márkái megtalálhatók legyenek a weboldalunkon.
Jelenleg a GLAMI Country Managereként dolgozol. Kérlek, mesélj egy kicsit arról, hogy milyen feladatokat látsz el pontosan és milyen felelősséggel jár egy ilyen pozíció?
Alapítónknak van egy mondása, „öt alapító, öt vállalat” – még abból az időből, amikor csak néhány piacon voltunk jelen. Az országok vezetői, azaz a Country Managerek valójában mini ügyvezetők. 6-10 főből álló csapatokat vezetnek, át kell látniuk a GLAMI teljes működését, a partnerek megszerzésétől a piaci stratégiák meghatározásán át a sajtókommunikációig. Tulajdonképpen én felelek az általam felügyelt ország eredményességéért.
Nemrég napvilágot látott a Fashion Re(search) projektetek, mely az online divatpiac helyzetét térképezte fel, és ha jól tudom, már készül a következő. Mi volt a célja ennek a kutatásnak?
Úgy éreztük, nem volt elegendő felhasználható adat a magyar divatpiac helyzetéről. A GLAMI-nak divatkereső motorként egyedi rálátása van arra, mi történik a piacon. Úgy döntöttünk, kihasználjuk ezt a rálátásunkat és piaci erőnket, és átfogó kutatást készítünk a vásárlói magatartásról, valamint az aktuális trendekről. A végső cél a divat e-kereskedelem fejlődésének felgyorsítása Magyarországon azáltal, hogy megfelelő betekintést nyújtunk abba, mi érdekli az embereket, amikor divattermékeket vásárolnak. Ezt a kutatást rendszeresen, évente kétszer el fogjuk készíteni és publikálni.
Kérlek, foglald össze néhány mondatban a februárban közzétett kutatás eredményeit!
A magyarok 67%-a hajlandó többet fizetni a fenntartható divatért, de a vásárlók több mint fele nem tudja, mely termékek fenntarthatók.
Erre a piacnak mindenképpen oda kell figyelnie. A vásárlók készek többet költeni a magasabb minőségű divatcikkekre. Közel 70%-k hajlandó többet fizetni, ha jobb minőségű termékhez juthat hozzá. Jelenleg azonban nincs lehetőség a divattermékek minőségének átfogó online értékelésére.
Március 11-én A magyar online divatpiaci helyzetét vizsgálta a GLAMI címmel számoltunk be részletesen a kutatásról (https://divatmarketing.com/a-magyar-online-divatpiac-helyzetet-vizsgalta-a-glami/)
Szerinted milyen esélyekkel indul egy külföldi startup ma Magyarországon, ahol eleve relatíve kicsi a piac? Nektek hogyan sikerült megküzdenetek a kezdeti nehézségekkel globálisan és magyar vonatkozásban?
Úgy gondolom, hogy a sokak által negatívumként megítélt aspektusok – a piac mérete, a nyelvi akadályok – valójában lehetőségek. Magyarország egyike azoknak a piacoknak, ahol külföldi vállalkozások később kezdenek terjeszkedni. Ez számunkra kifejezetten optimális, hiszen így nem kell erős versenytársakkal számolnunk. A legnagyobb nehézségünk a kompetens munkaerő megtalálása, különösen prágai székhelyünk miatt. Másrészről viszont erősek vagyunk a mesterséges intelligencia és más automatizálások terén, ami megkönnyíti az oldal gyors felállítását az egyes országokban.
Te hogyan foglalnád össze a startup vállalkozási forma előnyeit és hátrányait?
A startupok élő organizmusok, amelyek vállalati kultúrája folyamatosan változik, az ott dolgozó emberek alakítják. A folyamatok szintén folyamatosan felülíródnak, hogy megkönnyítsék a néhány főtől a többszáz alkalmazottig történő növekedést. Én személy szerint szeretem ezt a dinamikát, a kihívásokkal teli környezetet. Minden csapattagnak valós ráhatása van a folyamatokra, és bárki élére állhat egy-egy változásnak. Megértem azonban, hogy vannak, akik jobban fejlődnek stabil struktúrákban, ez személyiség kérdése. Mindkétféle üzleti modell kínál lehetőségeket.
Milyen céljaitok vannak 2019-re, milyen eszközök bevezetésén dolgoztok jelenleg?
2019 az eddigi leggyorsabb tempójú évünk lesz. Három fő célkitűzésünk van erre az időszakra. Dolgozunk egy értékelési rendszeren, ahol látogatóink véleményezhetik vásárlásaikat, bevezetünk egy új szekciót a fenntartható divatnak, és létrehozunk egy felületet a helyi tervezők számára, ahol megoszthatják a márkájukkal kapcsolatos történeteiket. Mindezeken felül legalább 5 új országban fogunk terjeszkedni, a vállalaton belül pedig az AI (AI=mesterséges intelligencia, Artificial Intelligence, magyarul MI-nek rövidítik) fejlesztésén dolgozunk. Nem semmi menet lesz!
Zahorján Ivett /kulturális és divatújságíró
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
