Business

A kibocsátáskereskedelemtől a nettó zéró kibocsátásig: A klímasemlegességgel kapcsolatos legfontosabb fogalmak

TW szótár

Fotó: A termék karbonlábnyoma egy adott termék értékláncának kibocsátását tartalmazza, amelyet a MyClimate klímatanácsadó számított ki.

„A klímasemleges kifejezés jó ideje divatos klisé a fosszilis marketing mocsarában”, véli Claudia Kemfert, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet professzora. Tudósok időközben már 30 különféle változatát ismerik a „klímasemlegességnek”. A meghatározások dzsungele valójában ugyanolyan nagy és átláthatatlan, mint általában a fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív fogalmak erdeje.  A TextilWirtschaft összegyűjtötte a legfontosabbakat.

CO₂-kompenzáció: A klímavédelmi projektekben a klímát befolyásoló és nem csökkenthető kibocsátásmennyiség ellensúlyozására szolgál. Fontos, mert csak a kompenzációs mechanizmus révén létrejövő, egy beruházáshoz kapcsolódó pótlólagos klímavédelmi intézkedést jelent, amely a fejlődő és iparosodó országokban valósul meg.

CO₂-negativitás: Akkor érhető el, ha több üvegházhatású gázt kötnek meg, mint amennyi a légkörbe jut. Eddig erre nem találtak valóban megfelelő, mérhető lehetőségeket. A széndioxidból készült fonal lenne ilyen megoldás, erre vonatkozóan egy leverkuseni vegyi üzemben folynak kutatások.

CO₂-semlegesség: A széndioxid kibocsátást összegzi, egyelőre más üvegházhatású gázokkal nem foglalkozik. Azért, hogy a különféle gázok összehasonlíthatóak legyenek az üvegházhatású gázok mérlegében, a hatásokat egy un. széndioxid egyenértékbe számítják át. Eszerint egy tonna metán például 25 tonna CO₂-nak felel meg.

TÖBBET A TÉMÁRÓL

Fenntarthatóság és divat: Ezeket a jelzéseket és tanúsítványokat kellene ismernünk 
A TEXTILWIRTSCHAFT ÖSSZEFOGLALÓJA A LEGFONTOSABB TEXTILTANÚSÍTÁSOKRÓL 

TextilWirtschaft és Innovatext Zrt. 
OEKO-TEX®  A tanúsító szervezetek, mint az OEKO-TEX® és a GOTS manapság a kereslet rendkívüli növekedését tapasztalják. A jelzések dzsungelében továbbra sem könnyű eligazodni. A termékeiket tanúsíttatni kívánó, divattal foglalkozók számára változatlanul nehéz a választás. A károsanyagoktól mentes és fenntartható módon előállított alapanyagokra fókuszáljunk? Vagy a tisztességes bérekre és a jó munkakörülményekre?  Vagy a környezetvédelemre? Vagy minden szempontra együttesen? Egyre több hagyományos szállítót foglalkoztat a kérdés. Az ok, hogy csak hivatalos tanúsítványokkal lehet igazolni a szabványok betartását, ami a beszállítói lánc átláthatóságának feltétele. Összegyűjtöttük a textiles szakma legfontosabb jelzéseit és tanúsítványait.

Divatipari klímavédelmi megállapodás: A megállapodás célja az, hogy a divatipar legkésőbb 2050-ig elérje az üvegházhatású gázok kibocsátásának nettó zéró szintjét annak érdekében, hogy a globális felmelegedés növekedését 1,5 °C alatt lehessen tartani. A szerződés 2018 évi megkötése óta 130 vállalat és 41 támogató szervezet kötelezte magát klímavédelmi intézkedésekre. A megállapodás része az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének.

Európai Klímatörvény: Az Uniót 2050-ig kötelezi a klímasemlegesség elérésére. 2030-ig az üvegházhatású gázok uniós kibocsátása már legalább 55%-kal alacsonyabb kell legyen az 1990 évi szintnél. A törvény az Európai Unió valamennyi tagállamában 2021 július 29-én lépett hatályba.

Gold Standard: A Természetvédelmi Világalap (WWF) legmagasabb szintű minőségjelzése a kompenzációs termékek számára, amely a projektek CO₂- mérlege mellett a tervnek a társadalmi és a természeti környezetre gyakorolt hatását is vizsgálja. További lényeges szabvány még a Clean Development Mechanism (Tiszta Fejlesztési Módszer) és a Voluntary Carbon Standard (Önkéntes Széndioxid Szabvány).

Greenhouse Gas Protocol (GHG): Ez a legelterjedtebb szabvány az üvegházhatású gázkibocsátási mérlegek és a hozzátartozó vállalati jelentések összeállítására.

Hatókörök: A klímasemlegesség elérésekor érinteni szükséges kategóriák: Az 1. hatókör a vállalati közvetlen kibocsátások, például a cég járműflottája által kibocsátott CO₂. A 2. hatókörbe tartoznak az indirekt kibocsátások, például a cég épületének energiaellátása. A 3. hatókör további indirekt kibocsátásokat tartalmaz, amelyek a vállalat által közvetlenül nem befolyásolhatók, például a termelésben.

Kibocsátáskereskedelem: A CO₂-kibocsátás kompenzációjaként szolgáló befizetések kritikai megfogalmazása. A kibocsátáskereskedelemmel ellentétben a középkorban az egyház egy olyan ígéretet árult, amelynek bekövetkezésében pusztán hinni kellett, most viszont a kompenzációs fizetések mögött valós, pontosan dokumentált, hatékonyságukban elemzett projektek állnak, amelyeket rendszeres utóauditokkal ellenőriznek.

Klímasemlegesség: A széndioxid lábnyom mérése, csökkentése és kompenzálása révén jön létre. Tudományos pontossággal azonban azt jelenti, hogy egy vállalat már semmilyen hatást nem gyakorol az éghajlatra. Ehhez a tudományos vélemény szerint nem csak az ember által előállított üvegházhatású gázokat, mint a széndioxid, a metán, a nitrogén-oxid és a hidrofluor szénhidrogének kellene kiküszöbölni, hanem minden más az éghajlatot befolyásoló tevékenységgel is fel kellene hagyni, illetve kompenzálni kellene.

Nettó zéró: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy bizonyos időpontig történő teljes megszűnését elérni kívánó vállalatok klímacélja. Hasonlít a klímasemlegességre, de több szempontból ambiciózusabb. Eddig nem született általános érvényű meghatározás a vállalatok nettó zéró céljaira vonatkozóan. Ők ezenkívül többnyire a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1,5 °C hőmérsékletemelkedési határhoz igazítják kibocsátási értékeiket és mindhárom követelmény között egyensúlyoznak.

Párizsi klímaegyezmény: Nemzetközi jogi megállapodás, amelyet az Európai Unió 2016-ban első átfogó és jogi kötelezettségvállalással járó globális klímavédelmi egyezményként ratifikált. Németország a párizsi klímaegyezményben vállalta a rá eső feladatok teljesítését annak érdekében, hogy a föld felmelegedése ne haladja meg a 1,5 °C-t. Az aktuális kutatások szerint ezért az ország 2035-ig klímasemlegessé kell váljon.

Science Based Targets (Tudományosan megalapozott célok): Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének tudományos alapokon számolt célkitűzései annak érdekében, hogy a föld felmelegedése az iparosítást megelőző időszakhoz képest egyértelműen 2 °C, de inkább 1,5 °C alatt maradjon.

Termék karbonlábnyom: egy konkrét termék értékteremtési folyamata során történő kibocsátások ISO 141067, DHG Protocol és a PAS 2050 szabványok szerinti összességét jelenti.

Termék környezeti lábnyom módszer: A fenntarthatósági teljesítmény mérésének új módja, amelyet az uniós Bizottság dolgozott ki cégekkel és szakértőkkel együttműködve. Célja az, hogy az eddigi módszerekhez képest jobban értelmezhetővé és összehasonlíthatóvá tegye a környezeti hatások értékelését.

Üvegházhatású gázok neutralitása: A fogalmat többnyire a klímasemleges szinonimájaként használják, de igazából annak a pontosabb megfogalmazása, amit a „klímasemleges” megfogalmazás alatt értünk: Hogy a föld légkörét és így éghajlati rendszerét egy bizonyos időpontot követően ne változtassa az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve azt ne kelljen többé negatív emissziós értékekkel kompenzálni.

Vállalati karbonlábnyom: Egy bizonyos időtartamra vonatkozóan egy szervezet CO₂-lábnyomát írja le olyan európai szabványok, mint az ISO 14064-1 és az ISO 14040, valamint a tudósok által az üvegházhatású gázok kibocsátására kidolgozott szabálygyűjtemény (Greenhouse Gas Protocol) szerint.

Zöld megállapodás (Green Deal): Az Európai Bizottság 2019-ben bemutatott koncepciója, amelynek célja az, hogy az Európai Unió 2050-ig nullára csökkentse az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását és ezzel Európa a földrészek közül elsőként váljon klímasemlegessé.

Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás

Szóljon hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .