Hogyan változtatja meg a fogyasztást a klímaváltozással kapcsolatos növekvő tudatosság
Aziza Freutel/ TextilWirtschaft
Az Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz tartomány árvízzel sújtott területeiről érkező megrázó képek és hírek miatt még inkább előtérbe kerül az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság témája.
Az IFH Köln tanulmánya azzal foglalkozik, hogy ez milyen mértékben befolyásolhatja a divatfogyasztást. A tanulmány szerint Németországban szinte minden második fogyasztó (43%), aki lemond a vásárlásról, ezt fenntarthatóbb életmóddal indokolja. Még magasabb azok aránya, akik számára divattermék vásárlásakor a fenntarthatóság fontos szempont.
A SZÁMOK
- Az elmúlt évben a fogyasztók közel 80%-a tudatosan tartózkodott a fogyasztástól. 43%-uk számára a lemondás döntő oka egy fenntarthatóbb életmód volt.
- Ha ruházkodásról van szó, majdnem minden második fogyasztó (49%) nagyon fontosnak vagy fontosnak tartja a fenntarthatóságot. Minden negyedik vásárló (23%) kifejezetten fenntartható márkákat vásárol.
- 70%-uk számára a vállalat környezetvédelem iránti elkötelezettsége döntő fontosságú egy bolt kiválasztásakor. A fogyasztók számára az alkalmazottakkal való tisztességes bánásmód (79%) után ez a második legfontosabb szempont. A társadalmi és ökológiai értékek (69%), a becsületesség (68%), a társadalmi felelősség (66%) és a tisztességes verseny (63%).
- A hét vizsgált iparág közül e pontok szakmánkénti értékelése során a divatipar kapta a leggyengébb pontszámot. A vásárlók szerint a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás szempontjából a drogériák és a kisállatkereskedések teljesítenek a legjobban.
„Fenntarthatóság egy amazonizált világban” – ez a címe a kölni IFH nemrégiben közzétett tanulmányának, amely a fenntarthatóság jelenlegi helyzetét elemzi a kiskereskedelemben, és azzal foglalkozik, hogy a kiskereskedelem tudja-e megfelelően kezelni a felelősségteljesen előállított termékek és a fenntartható vállalkozói tevékenység iránti növekvő fogyasztói igényeket.
2021 márciusában 1500 internetfelhasználó körében végeztek felmérést. A vizsgált ágazatok közé tartozott a szórakoztató elektronika, a barkácsolás, a drogéria/állatellátás, a divat és kiegészítők, a szabadidő és hobbi, az élelmiszer, valamint az otthon és a lakberendezés.
Katalizátor, gyorsító – így is szokták emlegetni a koronavírus-járványt a digitalizációval kapcsolatban. Ez a divatvásárlási szokásokra is érvényes: sok fogyasztó fedezte fel és intenzíven élt az online vásárlás lehetőségével az elmúlt másfél évben. Az IFH Köln tanulmánya, amelynek eredményeit most ismertették, azt vizsgálja, hogy ez a gyorsulás más szinteken milyen mértékben ment végbe.
„A koronavírus-járvány turbóhatása a fenntarthatóság témájában is megjelenik. A fogyasztók egyre inkább új tudatossággal cselekszenek, és egyre inkább felülvizsgálják fogyasztási döntéseiket ” – foglalja össze Eva Stüber, a kölni IFH menedzsment csapatának tagja a „Fenntarthatóság egy amazonizált világban” című, nemrég közzétett tanulmány eredményeit. A fogyasztói magatartás ezen változásai még alig érzékelhetőek, de fontos, hogy a vállalatok idejében meghatározzák a jövőbeli irányt, hogy a fenntarthatósági hullám ne árassza el őket.
A divatiparnak nagy a lemaradása
A divatszakmában még kevés dolog történt. Az ágazatok szerinti értékelés azt mutatja, hogy az IFH által meghatározott hat fenntarthatósági szempont tekintetében a fogyasztók a divatipart értékelik a leggyengébbnek. Az élelmiszer-kiskereskedők, a szórakoztatóelektronikai cikkeket forgalmazók, de mindenekelőtt a drogériák és a kisállatkereskedések jelentősen jobban teljesítenek a környezet iránti elkötelezettségük, a társadalmi és ökológiai értékek, de a társadalmi felelősségvállalás tekintetében is. Ezek a szempontok a fogyasztók többsége számára fontos szerepet játszanak a vásárlás helyszínének kiválasztásakor. 70 százalékuk szerint számukra fontos a környezet iránti elkötelezettség. Több mint egyharmaduk tudatosan kevesebbet vásárol.
Az IFH úgy látja, hogy a second hand divat növekvő eladásai is egyértelműen ezt az irányt igazolják. Ezt a modellt erősen befolyásolja a fiatalabb generáció – de más vásárlói csoportokra is nagy hatással van. „A fenntartható fogyasztást még mindig elsősorban a fiatalabb célcsoportok mozgatják, akik étkezési szokásaik, az ajándékokkal és vásárlásokkal szemben támasztott bizonyos elvárásaik révén hívják fel magukra a figyelmet” – mondja Jonas Groten, a tanulmány társszerzője. És itt is van kapcsolat a digitalizációval. A használtcikkek vásárlásának és értékesítésének új, egyszerű digitális megoldásai ugyanis tovább csökkentenék az idősebb fogyasztók előtt álló akadályokat is.
Előfizetés a magazinra Médiaajánló Feliratkozás
