Divat

2022 – az Üveg Nemzetközi Éve

Kultúra-művészet-program

2022-uveg-eve
Lukácsi László

Magyar innovációkat és az üvegművészetet népszerűsítik Az üveg nemzetközi éve hazai programjai, az érdeklődők Budapesten, Szentendrén, Pannonhalmán és Győrben is sokszínű tárlatokon, szakmai konferenciákon, valamint workshopokon vehetnek részt.

Nemzetközi szakmai összefogás eredményeként az ENSZ 75. Közgyűlése a 2022-es évet Az Üveg Nemzetközi Évének nyilvánította. Hazánkban is kiállítások, szakmai események mutatják be a magyar üvegművészet múltját, jelenét és jövőjét, feltárva, milyen utat járt be ez a művészeti ág, amíg a „magyarországi üvegművesség” 2021-ben felkerült az UNESCO reprezentatív listájára, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az egész éves programsorozatot fontos évfordulók keretezik: idén 150 éves az Iparművészeti Múzeum, az amerikai stúdió-üvegművészet indulásának pedig 60. évfordulóját ünnepli az üvegművészeti szakma.

Az International Commission on Glass (ICG), a Community of Glass Associations (CGA) és az ICOM-Glass kezdeményezésének célja az üveg 3500 éves anyagának kontinenseken átívelő, globális ünneplése. A tematikus év fókuszában az üveg technológiai, tudományos és a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásának ismeretterjesztése áll – egy olyan, áttetsző anyagé, mely meghatározó alapanyaga a legtöbb technológiai fejlesztésnek, s melynek innovációja hozzásegíti az emberiséget a fenntartható és igazságos társadalom jövőképének eléréséhez globalizált világunkban. Az üveg mindezen túl pedig művészet is, amelynek 3500 éves múltra visszatekintő történetisége az emberiség történetét és evolúcióját is szemlélteti.

Lugossy Mária

Az Üveg Nemzetközi Évét Magyarországon is egész évben kortárs művészeti és gyűjteményi kiállítások, szakmai konferenciák és workshopok kísérik végig. A hazai tematikus év sajtótájékoztatóval egybekötött hivatalos magyarországi megnyitóját 2022. május 18-án, a Magyar Zene Házában rendezték meg. Ahogy a helyszín igazgatója, Prof. dr. Batta András zenetörténész megnyitó beszédében kiemelte,

az üveg átereszti a fényt – nyitott, hívogató és transzparens. Nem véletlen, hogy a Magyar Zene Háza varázsát is az üveg adja. Meggyőződésem, hogy éppen az üveg miatt szerették meg az emberek ilyen hamar ezt a különleges épületet, amely ablakokat nyit, nem pedig falakat emel.

Bár a magyarországi üvegművesség tavaly felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, hazánkban még mindig sokan az iparművészet, a használati üveg és a képzőművészet határterületén kezelik a magyar üvegművészetet. A Nemzetközi Év kiemelt lehetőség arra, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a területre, lefektetve a gyűjteményes és oktatási keretek 21. századi innovációit.

„Az idén 60 éve indult Amerikai Stúdió Üvegművészetet világszerte múzeumok, galériák, magán- és közgyűjtemények ünneplik. Ennek a mozgalomnak volt európai úttörője a Bohus-Lugossy Alapítvány két névadója, a világhírű magyar üvegszobrász házaspár, Bohus Zoltán és Lugossy Mária is, akiknek tanítványai ma a nemzetközi művészeti élvonalban képviselik Magyarországon” – hangsúlyozta Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója. A Bohus-Lugossy Alapítvány az Üveg Nemzetközi Éve Nemzetközi Szervező- és Felügyelőbizottsági tagjaként kiemelten foglalkozik a magyar üvegművészet nemzetközi kontextusba helyezésével, a hazai üveg innovációs ökoszisztéma, oktatás, kutatás és fejlesztés kérdéseivel, nemzetközi üvegszakmai kapcsolatok kiépítésével.

A kiállítások közül kiemelkedik a szeptember 4-ig látogatható a II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon, amelynek központi témája az Üveg Nemzetközi Éve. A Közös tér címen több, mint 310 kiállítót és 470 kiállítási tárgyat bemutató szalon kortárs üvegművészeti munkái mellett történeti áttekintő szekciójában magyar üvegművészek innovációját mutatják be. Ide tartozik Dr. Veress Zoltán (1901-1965) és Suha Zoltán (1932-) Ipari Formatervezési Nívódíjas vegyészek közös szabadalma, a fátyolüveg, amely a hatvanas évek piaci szemléletének következtében nem tudott méltón kibontakozni, ezzel együtt a világ számos olyan nagy múzeumi gyűjteményében megtalálható, mint a londoni Victoria and Albert, a liège-i Musée du Verre, a frauenau-i Glasmusem, valamint a budapesti Iparművészeti Múzeum. Báthory Júllia (1901-2000) Munkácsy és Magyar Örökség Díjas üvegművész a többtónusú, plasztikus mélyhomokfújás technikájának alkalmazásával teremtett új műfajt. A Stúdióüveg Mozgalommal szinte egy időben, 1962-ben hozta létre azt a kísérleti üvegolvasztó kemencét a Török Pál utcai üvegműves szak alagsorában, amely a hazai gyári, ipari hutai kidolgozás mellett páratlan lehetőséget adott a meleg üvegben történő kísérletező munkára.

Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, a kiállítás társkurátora és a Bohus-Lugossy Alapítvány kuratóriumi tagja kiemelte:

az üveg természetes formájában ősidők óta jelen van, mégis 2022-ig kellett várnunk ahhoz, hogy ezt a rendkívüli anyagot, – amely mesterségesen előállítva mára mindennapi életünk megkerülhetetlen részévé vált – egy éven át ünnepelhessük az Üveg Nemzetközi Évében. Ez az év arra is hivatott, hogy megfelelő infrastruktúrát teremtsünk a kortárs üvegművészek számára műveik előállításához és reprezentációjához, hogy folytathassák a 60-as években elindult, nemzetközi szinten is meghatározó alkotói mozgalom hagyományát.

  • A GlasSpring, a kortárs magyar üvegművészet tavaszi tárlata a Kiskép Galéria szervezésében, a Klebelsberg Kulturkúriában, Koós Ágnes kurátori válogatásában mutatja be ötven magyar, nemzetközileg is aktív magyar művész üveg alkotásait, miközben a hatvan évvel ezelőtt indult Nemzetközi Stúdióüveg Mozgalom kortárs pozícióját is felrajzolja.
  • Szentendrén a Ferenczy Múzeumban Üveg hat főre címmel május 29-ig látogatható hat nemzetközi elismertségű üvegművész – Borkovics Péter, Hegyvári Bernadett, László Kyra, Melcher Mihály, Sipos Balázs és Smetana Ágnes – kiállítása, filozofikus mélységű gondolatisággal rendelkező, autonóm értékű képekekkel és plasztikákkal.
  • Budapest és Szentendre mellett Pannonhalmán a Hefter Galéria és Stúdió is csatlakozott az Üveg Nemzetközi Éve kezdeményezéshez, a magyar és nemzetközi üvegművészet több mint 50 kortárs képviselőjét bemutató Fény.tér című állandó kiállítással. A kiállítás látogatói betekinthetnek a Hefter Stúdió közel ötven éve működő műhelyébe, és egy válogatást is láthatnak Hefter László és Hefter Brúnó üveg és restaurátor művészeti tevékenységéből.

Az Üveg Nemzetközi Éve programjának következő hónapjaiban olyan eseményeket rendeznek, mint az üvegművészet fontos állomásait a 18. századtól a múlt század végéig áttekintő kiállítás a Kiskép Galéria és Koós Ágnes kurátor szervezésében a De la Motte–Beer Palota ritkaságszámba menő, 18. századi eredeti barokk freskókkal díszített teremsorában; megelevenedik az Magyar Üvegművészek Társaságának története a győri Rómer Házban; az őszi Art Market Budapesten pedig nemzetközi galeristák és művészek bevonásával szakmai szereplők először vitatják meg az üveg képzőművészeti műfajok között betöltött szerepét. A Bohus-Lugossy Alapítvány a 360 Design Budapest kiállítás partnereként nemzetközi üveg design kiállítással zárja a 2022-es Üveg Nemzetközi Évét.

A tematikus év hazai szervező partnere a Bohus-Lugossy Alapítvány a Kortárs Üvegművészetért, kiemelt támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Művészeti Akadémia és a világ egyik legnagyobb síküveg gyártója, a Saint-Gobain.

A magyar üvegipar tavalyi árbevétele meghaladta a 160 milliárdot

Gazdaság-ipar-üvegipar

(MTI) – A magyar üvegipar nettó árbevétele az elmúlt három évben növekvő tendenciát mutat, 2021-ben meghaladta a 160 milliárd forintot – közölte az Üveg Nemzetközi Éve alkalmából tartott rendezvény magyarországi szakmai partnere, a Bohus-Lugossy Alapítvány szerdán az MTI-vel. Idézik, hogy az Európai Üvegipari Szövetség statisztikája szerint a síküveg globális piaci értéke 2020-ban elérte a 115 milliárd eurót, az iparágban mintegy 186 ezer embert foglalkoztatottak. Kiemelték,

Magyarországon az üveg és üvegtermék gyártásának termelési értéke és árbevétele 2000 óta több mint háromszorosára, 50 milliárd forintról 160 milliárd forintra, az export pedig ez idő alatt 3,5-szeresére nőtt. A síküveg továbbfeldolgozás adja az alágazat bevételeinek közel felét, utána a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása következik 20 százalékkal, ezt követi az öblösüveg gyártása 12 százalékkal.

  • A közlemény szerint a magyar üvegipar 2015 óta a tavalyi évben produkálta a legnagyobb, 12 százalékos növekedést az előző évhez képest, az export ennél is jelentősebb, majdnem 13 százalékos növekedést mutat, amelynek aránya a síküveg továbbfeldolgozási alágazatban 50 százalék feletti, az öblösüveggyártásban 45 százalék, míg a műszaki, egyéb üvegtermék gyártása alágazatban meghaladja a 85 százalékot.
  • Magyarországon több mint 200 cég foglalkozik üveggyártással.
  • Nagy Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium iparági stratégiákért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára a közleményben rámutatott arra, hogy Magyarországon az üveg, üvegtermék gyártási alágazat részesedése az ipar árbevételéből mintegy 1 százalék, ennek ellenére nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a termékei nélkül több hazai húzóágazat azonnali leállásra kényszerülne.

(MTI/gpe \ gkv \ kvs)

Szóljon hozzá

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Oldal tetejére