2017. december 6-án tartották a Könnyűipari Ágazati Bárbeszéd Bizottság és a TMTE szervezésében a Könnyűipari Szakmai Napot, amelyet az MKSZ, a BDSZ, a VOSZ és a BCE is támogatott. A rendezvény fő témái a szakképzés, a tudás és innováció voltak.
Az eseményen több mint 80 résztvevő volt jelen, a textil- és ruha-, valamint cipőipari vállalkozások mellett képviseltette magát számos egyéb szervezet és oktatási intézmény is.
Kokasné dr. Palicska Lívia, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke, a Könnyűipari Ágazati Párbeszéd Bizottság társelnöke elemezte az ágazat előtt álló gazdasági, szociális és környezeti kihívásokat. Mint rávilágított, a gazdasági dimenzió a nem költségalapú, hanem az innováción, a kooperáción, a hatékonyságon, valamint a minőségen és az életciklus-szemléletű dizájnon alapuló versenyképességet jelenti. Megkerülhetetlen az új üzleti modellek bevezetése, a társadalmi felelősségvállalás (CSR) előtérbe helyezése, a hamisítás, a szociális vagy környezeti szempontból etikátlan üzleti magatartás visszaszorítása.
A divatiparban egyre fontosabb a mesterségbeli tudás és a kézművesség szerepe is. A szakember hangsúlyozta, hogy az új technológiák, a digitalizáció és az új üzleti modellek nagyobb felkészültséget, újfajta tudást és készségeket igényelnek. A vállalatok csak úgy tudják megtartani szakembereiket, ha megfelelő bérezést, jó munkakörülményeket és fejlődési lehetőséget nyújtanak. A környezeti dimenziókhoz az ipari termelés, a robotok, a high-tech anyagok és technológiákban felhasznált vegyszerek, valamint a keletkező hulladékok, a kibocsátott szennyezőanyagok stb. környezetre és emberre gyakorolt hatását sorolta.
A hazai gazdaság legsúlyosabb gondja, hogy országosan több százezer szakmunkás, technológus hiányzik, így a könnyűipari ágazatban is egyre nagyobb nehézséget jelent a munkaerőutánpótlás – mutatott rá az MKSZ elnöke. Jellemző az alacsony jövedelmezőség, az ágazatban fizetett átlagos bér még mindig jóval az ipari átlag alatt van, annak csupán 60%-a. A magas adóterhek, a közmunka elszívó hatása, a túlnyomórészt mikro- és kisvállalkozások forráshiánya, a csekély innovációs készség, az elmaradó beruházások, valamint az import alapanyagok, gépek és technológiák magas ára kedvezőtlenül hat az ágazatra.
A gyártókapacitás jó része az ország hátrányos térségeire koncentrálódik, az ágazatban kiemelten magas a nők foglalkoztatottsága. Problémát jelent a hazai közoktatás, a szakoktatás és a felsőfokú képzés színvonala is, át kell gondolni a gyakorlati oktatás és az OKJ-s képzések eredményességét is – hangsúlyozta. Nagy szükség lenne a szakoktatók magas színvonalú szakmai továbbképzésére, hogy korszerű módszerekkel oktassák a legújabb ismereteket.
Sajnálatosan alacsony az ágazat presztízse és lobbiereje, a változásokhoz elengedhetetlen a hatékony érdekvédelem és a szakmai összefogás.
Az összefogás erősödéseként értékelte, hogy az MKSZ 2017-es rendezvényeit régen nem látott szakmai érdeklődés kíséri, és a tagtoborzásban is sikerült előre lépni.
Nemcsak a hazai kapcsolatok fejlődtek az elmúlt évben, de a nemzetközi szakmai fórumokon is egyre aktívabb a részvételünk. Nagy eredményként könyvelhető el az is, hogy az MKSZ-nek van egy nyertes GINOP pályázata, amely a szakma munkavédelmi és munkabiztonsági problémáit tárja fel.
Csémi Klára
A Könnyűipari Szakmai Nap igazi színfoltja volt az a blokk, amelyben fiatal designerek és start-up-ok kaptak bemutatkozási lehetőséget
Szociálisan érzékeny design
http://tmte.hu/_userfiles_/tmte/Konnyuipari_Nap_Merenyi_Zita.pdf
A MOME doktoranduszai közül elsőként Merényi Zita, a Perceptual Thinkers cég alapítója mutatta be nagy sikert aratott kollekcióját, amelynek mottója a „Szociálisan érzékeny design” volt.
Nemez újragondolva
http://tmte.hu/_userfiles_/tmte/Konnyuipari_Nap_Temesi_Apol.pdf
Temesi Apol a Kőszegi Bio-Nemez Kft-nél keletkező hulladékok újrahasznosításával foglalkozik. „Nemez újragondolva” című előadásában igen érdekes megoldásokat és hasznosítási lehetőségeket (pl. hangszigetelés) mutatott be, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Kft. a jövőben hulladékmentes üzemként működhessen.
Chromosonic
http://chromosonic.tumblr.com/
Az utolsó előadásban a közönség megismerhette a hanghatásokra színét változtató, interaktív textil tervezőjét, Kárpáti Judit doktoranduszt. A „Chromosonic” már több nemzetközi díjat is magáénak tudhat. A designer az első sikereken felbuzdulva társával céget is alapított, és ma már workshopokat tart intelligens textil alkalmazások megvalósításához.
